Emo pillanatok

 2010.09.03. 01:13

Nem látok arcokat

Nem látok színeket

Nem látok fényt.

Pedig van szemem.

Nem hallok nevetést

Nem hallok zenét

Nem hallok hangokat.

Pedig van fülem.

Nem érzek parfümöt

Nem érzek illatokat

Nem érzek szagokat.

Pedig van orrom.

Nem érzek meleget, selymeset

Nem érzek hideget, rideget

Pedig van bőröm.

Nem érzek semmit.

Nem érzékelek semmit.

Pedig vagyok.

Itt vagyok.

Most vagyok.

Egyedül vagyok.

Címkék: vers

India vallásai

 2010.08.23. 23:17

 Hali. Hát ez sem történik meg mindennap, ismét posztolok egyet, ezt sem a kajákról. Azt hiszem, az a vonal kreativitás hiányában meghalt. Hosszú dolgok nem férnek ki a fácséra, azt hiszem, ez lesz a blog új célja. Amúgy a blog nevét is megváltoztattam.

Na akkor lássuk ezt az indiát:

Buddhizmus:

Erről azért tudunk ezt-azt, csak a lényeget írom le.

A buddhizmus alapítója egy Gautama Sziddharta nevű herceg volt, aki i.e. 560-ban született Nepálban. Apja palotájában, a külvilágról mit sem tudva nőtt fel. Ám hiába volt meg mindene, mégis boldogtalan volt. Amikor kijutott az apja palotájából, rádöbbent, hogy a világ tele van szenvedéssel: látott öreg, beteg és halott embereket. Mindemelett megpillantott egy nincstelen szerzetest is, aki boldognak tűnt, szegénysége ellenére is.

Tanításának alapjait a következő négy pontban foglalhatjuk össze:

1. A lét bármilyen formája szenvedést is jelent,

2. ennek a szenvedésnek az oka a mohóság,

3. szenvedést meg lehet állítani (nirvána),

4. az út a szenvedés megszüntetéséhez a nyolc nemes ösvény.

A nyolc nemes ösvény:

1. helyes megértés (Buddha tanításain keresztül),

2. helyes hozzáállás (pozitívan gondolkodni),

3. helyes beszéd (igazmondás),

4. helyes cselekvés (segíteni másokon, könyörületesség),

5. helyes megélhetés (hasznos munka),

6. helyes erőfeszítés (jámbor cselekedetek),

7. helyes törődés (szavakat, tetteket megelőzve gondolkodni, tehát tudatosság),

8. helyes elmélkedés (nyugodt, elégedett elme létrehozása).

Buddha tanítása Indiából indult, de ott azóta sem olyannyira elterjedt, mint az iszlám, vagy a hinduizmus. Halála után követői különböző iskolákra oszlottak fel, attól függően, hogy hogyan értelmezték a tanításokat: mahájana iskola (Nepál, Vietnám, Kína, Korea, Japán - itt a Zen is, mint a történelmes cikkben is írtam), theraváda iskola (Sri Lanka, Burma, Thaiföld, Kambodzsa, Laosz), vajrayána iskola (Tibet, Bhután, Mongólia).

A Hinduizmus:

Indiában számtalan kis falu külön városállamként létezett, az utak teljes hiányában, az őserdő közepén kb minden falunak saját vallása volt, és ezek összemosódásából keletkezett a hinduizmus.

A hinduizmus felfogása szerint Isten számtalan formában képes megnyilvánítani, kiterjeszteni magát. Ezek a formák nemcsak különböző időpontokban, hanem egyszerre, egyidejűleg is megnyilvánulhatnak a létező világ valamely részén. Isten ezen formáit avatáráknak (inkarnációk) nevezik, akik bizonyos cél beteljesítése érdekében "alászállnak" a lelki világból. E formák közvetlenül Isten formái, amelyeket meghatározott okból vesz fel.

A védikus istenségek baromi sokan vannak, és egymást átfedik. Továbbá mint minden emberben, bennük is vannak női és férfi tulajdonságok is, és hol ez, hol az dominál bennük. Ez nem azt jelenti, hogy skizofrének vagy hermafroditák, hanem hogy a különböző avatárák léteznek. Például a leghatalmasabb isten az Öreg isten, Visnu, az élet kiáramoltatója, a lelkek édesapja, az ő útmutatásai alapján készült a mahat-tattva. Ő maga az Öreg Isten. Ellenben Krsna is az Öreg Isten, nevének jelentése mindenkit vonzó. A Védikus írások tudatják velünk, hogy Apánknak ez a formája is a turáni fajú szkyta népet tisztelte meg leszületésével. Szal hogy mi van? Krsna Visnu egy avatárája. Pont.

 De van rosszabb is. Síva, A leghatalmasabb irányító félisten, a tudatlanság kötőerejének ura. Az Öreg Isten tudásának 84%-ával rendelkezik. A világ egyik leghatalmasabb lelki tanítója. Az ő egyik női párja Parváti (azért párja, mert kicsit homályos, hogy ez most női avatára vagy feleség, illetve gyanús, hogy a Magyar Saiva közösség honlapján a Síva női párjai címmel van egy 20 oldalas cikk...) aki ritkán jön az anyagi világokba. Inkább otthon, a waikunták világában levő Siva-lokán tartózkodik. Viszont! Parváti egyik földi avatárája, Káli anya Parváti talán legvadabb formája. Tigrisen utazik, tüzet okád, emberi koponyákból és kígyókból készült füzért visel. Kálí azt jelenti: "fekete", valóban fekete színű. Ebben a formájában Bhadrakálínak vagy Mahákálínak is nevezik. Vicces alak, mert a szerelem és a halál istene. Hogy ez hogy jött össze, nem tudom. Kötéllel folytja meg az embereket, illetve a férfiakba időnként szerelmes. Na, de Kálinak is van avatárája, Csámundá, aki barna színű, dühös, és karddal öl. Hurrá.

De ez csak egy példa volt, a hinduizmus meg van még spékelve legfelsőbb személyekkel és legfelsőbb tanítványokkal és vezetőkkel, ezek többé kevésbé fedik brahmát vagy Visnut, illetve mindennek mindenkivel van közös gyermeke, hol isten, hol nem ,szóval ha még éltetek zavarosat, akkor ez az.

Ahogy a sulinet írja: A hinduizmus társadalmi életének és vallásosságának tanulmányozása közben könnyen összezavarodhatunk, attól függően, hogy kivel beszélünk róla, vagy éppen melyik szerző könyvét olvasva, kinek a gondolkodásán, látásmódján keresztül próbáljuk megközelíteni e témát.Nagy véleménykülönbséget tapasztalhatunk még akkor is, ha két indiai emberrel találkozva beszélünk India vallási hagyományairól, attól függően, hogy e vallásitársadalmi rendszer melyik szintjén foglalnak helyet, mely társadalmi rend szabályai szerint kapcsolódnak e kultúra rendszeréhez.

Iszlám:

Hát erről talán mindenki tud annyit mint én, ismét csak a lényeg:

 

Az Iszlám szó jelentése: béke, alávetés, megadás. A béke azt jelenti az ember önmagával és környezetével is békében él. Az alávetés Isten utasításai felé meghódolást, engedelmességet jelenti.A iszlám lényegében ugyanazt az üzenetet hirdeti, mint amit Isten összes prófétája hirdetett: az Isten akarat iránti teljes meghódolást, az Iszlámot.

Istent Allahnak nevezik, melynek jelentése: az egyetlen Isten. A szó az AL-ILÁH (az Isten) összetételéből származik.

Az Allah szó Isten helyes arab elnevezése, amelynek nincs többesszáma és neme. Korán (112) így ír: "Az Irgalmas és Könyörületes Allah nevében; Mondd: Allah az egyetlen; Allah az örökkévaló; Nem nemzett és nem nemzetett; És senki sem fogható hozzá."

 

 

A vallás alapját is az Allahba vetet kizárólagos hit jelenti. Allah az egyedüli, akit imádni kell és akihez fordulnunk kell bűnbocsánatért, minden más közvetítő nélkül. Istenen kívül léteznek angyalok és próféták, valamint elfogadják az Ó- és Újszövetség eredetét. De kételkednek annak hitelességében, mert meg vannak győződve, hogy emberi kéz is beleavatkozott abba. Szentírásuk a Korán ami kizárólag Mohamed próféta munkája. Ebben olvashatunk nem rendszerezett formában azokról a kinyilatkoztatásokról, melyeket Gábor arkangyal révén kapott Istentől.

A muszlimok hisznek a halottak feltámadásában, a mennyben és a pokolban is. Isten mindenható, az egész világ Neki van alárendelve, mégis szabad akaratot adott az embernek. Tehát mindenki felelős a tetteiért.

Igaz muszlimnak azt nevezzük aki aláveti magát Allah akaratának és leteszi a hitvallást: "Tanusítom, hogy nincs más istenség Allahon kívül, és Mohamed az Ő küldötte." Ez jelenti, hogy valaki elfogadja Allahot mint egyedüli istent, és elismeri Mohamed küldetését.

Mohamedről a wiki: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mohamed_próféta

 

A Jainizmus

 

A jainizmus két alapító nevéhez fűződik. Az első, akit valójában a vallás alapítójának tartanak Pársvanátha volt (aki nem egy betegség hanem ember), aki i.e.8. században élt, Bihar tartományban. Ő királyi családból származott, és 30 éves korában döntött úgy, hogy aszkéta lesz.

Hamarosan megvilágosodott, és elkezdte terjeszteni tanításait.A másik jelentős alapító Vardhamána volt. ő i.e.599-527-ig élt. Ksatriya, azaz harcosi gyökerekkel rendelkezett, de ő is a vándoraszkéta életre szánta el magát. Csak azt evett, amit kapott, testét egy ruha fedte, amíg le nem szakadt. Utána meztelenül járt. Miután elérte a megvilágosodást különböző neveken illeték: Jina (győztes), Mahávira (nagy hős), Thirtankara(ösvénycsináló). 72 évesen hagyta el a világot, miután kidolgozta a világi hívek és a szerzetesek felé irányuló követelményrendszert. Egész életében az aszketizmusról prédikált, halálát is egy böjt okozta.

A jainizmus ellene van a brahminikus kasztrendszernek, a bráhmanák felsőbbrendűségének is. Nem fogadja el a Védák tekintélyét sem. Szentírásuk a Sziddhanta melyet Mahávira tanításai alapján állítottak össze tanítványai.

A vallás pár évszázad alatt elterjedt Indiában. Főleg a ksatriya (harcos) és a vaisya (kereskedő) rétegből kerültek ki hívei. Ma körülbelül három és fél millióan vannak Indiában. Két fő csoportra oszthatjuk őket: digambarák(mezítelenek), svetanibarák(fehér ruhát hordók). Inkább a rendtartásban, mint sem a tanokban van eltérés közöttük.

A jainisták célja megszabadulni a karmától, azaz egy tiszta szellemi állapotba kerülni. Ezt pedig a hármas úton keresztül lehet elérni: a helyes hit, helyes életmód és a helyes felismerés útján.

Templomaikat, mint a buddhistákét is sztúpáknak hívják. Itt végzik lelki gyakorlataikat a hívők és a szerzetesek. Ünnepeik közül a legjelentősebb a nyolc napos Pariusana, amelyet a tirthankarák tiszteletére tartanak. Másik nagy ünnepük a Szent Kerék ünnepe, de van akik a Diválit (hindu ünnep) is megtartják.

Azt hittétek eddig volt összetett? Höh.

A Szikh vallás

 

A szikh vallás ötvözi a hindu és a muzulmán tanításokat.

Alapítója Nának Cand guru (1469-1539). Ő egy kereskedő volt akire nagy hatással voltak az iszlám tanításai, főleg Kabir iszlám reformeré aki maga is kísérletet tett az a két vallás egyesítésére.Nának Cand főleg a hindu kasztrendszer ellen lázadt. Első követői panjábi polgárok voltak. Ők kasztra való tekintet nélkül alakítottak ki szikh közösségeket, a khálszákat. Ennek férfi és nő egyaránt lehetett tagja.

A férfiak egy Szingh(oroszlán) nevet kaptak nevük mögé, s fogadalmat tettek a szabályok betartására.

Nának Cand után kilenc guru következett, akik közül többen életüket vesztették az iszlám hatalom üldöztetései miatt. Így a békés vallás kezdett harciasabbá válni.

Guruk:

2. Angad guru

3. Amar dász guru

4. Ráma dász guru ő idején kezdődött az amrisztári Aranytemplom építése

5. Arjan guru összeállította előtte élő négy guru és saját írásaiból a Grant Szahibot a szikhek szent könyvét, 1603-ban

6. Hargabind guru

7. Har Dai guru

8. Harkrisan guru

9. Tegh Bahadur

10. Gobind Singh guru 1666-ban született ő volt a szikh vallás utolsó arculatformálója.

A szikh szó jelentése: tanítvány a szanszkrit sisya szóból származik. A szikhek akik a Khálszába, a Hívők Társaságába tartoznak öt előírást követnek, mely szerint egy szikh férfi nem nyírja haját, arcszőrzetét (kes), fésűt (kangha), nadrágot (kacca), kardot (kirpan) és acél karkötőt (kara) kell viselni. Mindig viselik jellegzetes turbánjukat is.

Mivel nincs külön papság minden szikh férfi betöltheti ezt a pozíciót, ha ismeri a Grant Szahibot, mivel az istentisztelet is ennek a felolvasásából és szent himnuszok énekléséből áll. Manapság főleg Észak-Indiában és Panjábban találkozhatunk hívekkel.

 

Na, hát kb. ennyi. Vagy legalább is én ennyiről tudok. A Védikus istenekről érdemes kicsit olvasgatni, pláne, hogy nagyon szép ábrázolásaik vannak. Csá.

 

 

 

 Heh! A mai kis koncertünk fele tájékában kiosztásra került az Arany Ansatz díj, amelyet a fúvósegylet két tagja kapott a "fúvósegyletben nyújtott kiemelkedő művészeti teljesítményéért", és na ki kapta az egyiket? ÉÉÉÉÉÉÉNNNNNN!!!!! JEEEEEEE!!!! Tudom, hogy az egylet néhány tagja értelmetlennek tartja, hogy magunk között díjazgassuk egymást, viszont én úgy gondolom, hog ha egy számomra igen fontos közösség szavazás útján, mondhatni osztatlanul, mintegy az egylet egészének nevében és teljes egyetértésében ezt a kitüntetést adta a Kukacnak és nekem, pláne hog az egyletnek jelenleg 72 tagja van, és közülük nem csak kettő tesz meg mindent az egyletért és tényleg sokan igazán jól játszanak és szívükön  viselik az egylet sorsát, az, hogy mi kaptuk a díjat, számomra elmondhatatlanul nagy elismerés és megtisztelés. Ez és az, hogy idén az egylet elnökségébe is bekerültem, ezek miatt úgy érzem, hogy igazán hasznos tagja vagyok az egyletnek, örülök neki, hog mások is elégedettek velem, és ez méginkább odaadásra ösztönöz. Csak azt tudom mondani, hogy ha boldog akarsz lenni az életben, ne igyál, nevelj kiscicát vagy házasodj meg, hanem legyél elismert tagja egy számodra kedves közösségnek. Ennél jobbat semmi más nem fog megadni. Éljen a Budafoki Fúvósegylet, éljen a közösség, éljenek a jóbarátok, az okos és szép lányok, a jó sörök készítői, a jó közönség, a taps, Arató tanárúr és még a trompetákok is éljenek!!! Most pedig bepótolom amit a bulin elmulasztottam, mert kocsival voltam (Cssz hibaaaaaaa:))!!! Egészségedre!

Elvitte

 2010.06.11. 02:36

 Az éhet elvitte a bús

A szomjat elvitte a keserű

A vágyat elvitte a csalárd

A fájdalmat elvitte az érdektelen

A reményt elvitte a hitetlen

A magány megmaradt

És az sem én vagyok.

Címkék: vers

Ne sírj

 2010.05.30. 04:22

 Az olcsó konzerv éles peremén épp csak megvillan

de már hiába ugrok, hogy

elkaphatnám csak egy pillanatra

mert elrepült már ócska motorkerékpárján,

csak arcomon érzem ahogy lobogó hajába gyémántot fűz

síró szeme, mert neki sem jó,

hogy hamis barát és csalfa szerető

a fény. Ne sírj.

Irodalmi szemelvények: a Biblia

 2010.05.22. 01:35

 A sok könyv közül amit párhuzamosan olvasok, jelnleg az egyik a Biblia. Ezt értelmezzétek!

Mózes I. Teremtés könyve, III. rész, 15. bekezdés:

Annak-felette, ellenkezést szerzec te közötted és az aszszonyi állat között, a'te magod között, és az ő magva között: Es az meg-rontya tenéked fejedet: Es te-is mardosod annak az ö farkát.

WTF.

Ez a lábjegyzet szerint Jézus eljövetelének ígérete. Hát, ő tudja...

 Hali. Legyen valsmi kaja is a képben.

BBCue sprint.

Csirkemell, gomba.

Megmosunk mindent.

Szeletre vágjuk a csirkét, a gombákkal se tökölünk, félbe vagy negyedbe.

Grill főszerkeverékkel beszórjuk a csirkét, olajon megsütjük. Az így fűszeressé vált olajon megpirítjuk a gombát. Zsömlével. Állítom, hogy max 10 perc az egész, az egyik személyes kedvencem, és ez már tényleg pofátlanul olcsó siker.

Bon apetit!

Címkék: csirke gomba grill

 Útmutató a Diaz életmódhoz:

A teljes Diaz élmény megtapasztalásához naponta egyszer hajtsa végre az alább következő műveleteket, gyakorlatokat, ha bírja. Amennyiben a tevékenységek sora az ön számára követhetetlen, erőltetett ütemben következnek, amellyel ön képtelen felvenni a ritmust, ez esetben javasolt az azonnali kolostorba vonulás, lehetőség szerint Zen buddhista szentélybe. Abban az esetben, ha a bemutatott napi program bevitel nem elégíti ki az ön személyes igényeit, úgy semmi ok az aggodalomra, mert az ön számára még van remény! Csináljon bármi mást!

Tájékoztatásul közöljük, hogy a nap kezdetét az elalvástól számított első ébredéstől tekintjük.

1. gyakorlat: Hajnal fél kettő körül ébredjen arra, hogy megfullad az allergiától. A teljesen élethű hatás elérése érdekében a Diaz életmód alkalmazása előtt töltsön el legaláb két hetet a Dnyesztyer jege alatt egy szál szemüvegben. A hatás megközelíti a tényleges Diaz állapotot.

1.a gyakorlatok: Ismételje meg az 1. gyakorlatot félóránként, de legkésőbb reggel 10-ig.

2. gyakorlat: Az egész éjszakán át tartó hánykolódás záró mozdulatai. Próbálgassunk végig minden létező vízszintes pozíciót, és ha már egyik sem kényelmes, keljünk fel (szigorúan bal lábbal), majd eszméljünk rá, hogy elfogyott a zsebkndő, az allegra és az ásványvíz is. Ezeknek érezzük át a hiányát.

3. gyakorlat: Mondjunk le minden értelmes elfoglaltságról, dőljünk vissza a priccsre és kapcsoluk be a számítógépet. Az indításhoz szükséges 5 perc alatt felejtsük el, hogy miért is kapcsoltuk be, majd ezen felbuzdulva ragadjuk meg az első tárgyat, ami az ágy mellett van. Nagy valószínűséggel egy könyv lesz az. A Diaz lét egyik alapvető támpillére az olvasás, különlegessége pedig a szimultanitásban rejlik. Az eredeti Diaz (én) általában 3-4 könyvet egyszerre olvas. Jó esetben az első kezünkbe akadó könyv pont az lesz, amelyikkel haladni akarunk. Ezzel basszunk el egy két órát. Ha ezzel végeztünk, eszünkbe juthat a számítógép, amellyel minden bekapcsolásnál a következő szeánszot hajtsuk végre: Kattintunk mégséket a Megjelent egy új verzió, akarsz-e frissíteni üzenetekre. Nyissunk meg egy böngészőt. Gmail. Útáljuk, hogy a hülye gmail elfelejti az adataimat, ha egy másik gépen be voltam jelentkewzve, továbbá útáljuk, hogy már a felhasználónevünk is 14 karakter hosszú. Betöltés. Tapasztaljuk meg a teljes érdektelenséget., illetve törölgesük az Ön nyert! és társai kezdetű spamokat. Ugyanezt tegyük meg a többi e-mail fiókunkon is. Tekintsük meg a méltán hírhedt fácse profilunkat, amelyből kiderül, hogy a tapasztaltakkal ellentétben még nem ütött be a zombie apocalypse, és a világ az enyémen kívüli részein még igenis van élet. Ezt esetleges tahó falüzenetekkel nyugtázzuk. A következő lépés a bmekornyesz megtekintése, ahol is a zh-eredményeket szeretnénk megtudni, de nem fogjuk, mert ez már csak így van 3+ad éveseknél, mert vagy szanaszéjjel gondol mindenki, vagy a társalgás súlypontja átvándorolt a fácséra. A megszerzett információ: N/A. Ezt akár előre is megmondhattuk volna. Kikapcs.

4. gyakorlat: Vegyük elő az aktuális diasort/tankönyvet, és szisztematikusan unjuk. Ha ezt nem bírjuk tovább, akkor kell csak igazán. Szerencsére a korábban elővigyázatosságból kora délutánra beállított vekker felébreszt minket, de ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, mert az arcunkba ágyazódott klaviatúra széle éles lehet, mi több, meglepő.

5. gyakorlat: Ez kétesélyes. Ha menni kell valahová, például iskolába, zhra vagy valami, akkor csak röptében magunkévá tesszük az első szembejövő relatíve kifizetődő kalóriatartalmú entitást, majd a lendület megtartásával nyakunkba vesszük a buszmegállót. Amennyiben nem sietünk, alkalmazhatjuk  az 5.a gyakorlatot.

5.a gyakorlat: Hűtő, husi, zöldség, krumpli megpucol (természetesen 6 főre, 2 kiló krumpli, fene a belüket) Főz így, főz úgy, mosogatógép ki, be, táplálkozás. A nagyobb élvezet kedvéért bekapcsoljuk a tévét, lehetőleg egy mélyenszántó Discovery channel vagy valami hasonlót, és megtapasztaljuk, ahogy Bear Grylls, a túlélőember madárpókot reggelizik moszattal. Kaját félretesszük későbbre, folytatjuk a többi gyakorlattal.

6. gyakorlat: Lecsattogunk az egyébként 1 azaz egy sarokra lévő buszmegállóba, és elcsodálkozunk a mérnöki tudományok e csodáján, miszerint az egy sarok úton 4 azaz négy zebrán kell átmenni, matematikai pontossággal piroshullámra állított lámpák kíséretében. A buszmegálló megközelítése közepette elhaladunk a helyi autószervíz mellett, ahol viszonozzuk Pityu szerelő kitörő lelkes üdvözletét. Ez után már teljes nyugodtsággal parciálisan kizárhatjuk a külvilágot, mp3 lejátszó segítségével. A buszmegállóba érve konstatáljuk, hogy nem jár a 233E jelzésű autóbusz, amin azt jelenti, hogy mehetünk iskolába két átszállással, kétszer annyi idő alatt. No sebaj. Abszolválva a 33as jelzésű buszt, a külvilág vizuális részét is kirekesztjük egy könyv segítségével. Things to do: találjunk már fel valami szórakoztatási formát, amivel kirekeszthető a szag...

7. gyakorlat: Az iskolába érve fogadjuk el az esőt, és hogy természetesen az egyetemváros túlvégén lesz elfoglaltságunk. Egyszerűen törődjünk bele. Karma. Sigata ga nai, ne? Elkeveredvén az osztálytársainkkal, öltsük magunkra a szükséges rossz szerepkört és élvezzük ahogy a többiek tudomást vesznek rólunk. Vagy nem. Oldjuk meg a kilátástalanságot az ötök valamelyikének  felkutatásával. Folytassuk a világ kizárását immáron egyesített erőkkel. A megpróbáltatások után anyagi okokra való hivatkozással oszoljunk szét.

Ismételjük meg a 6. gyakorlatot.

Ismételjük meg a 3. gyakorlatot.

Szükség esetén ismételjük meg a 4. gyakorlatot.

8. gyakorlat: A következő értelmes gondolatunk eljöveteléig bámuljunk animéket, family guyt vagy valami hasonló agyrohasztó baromságot.

Bónusz gyakorlat: Péntek esetén fél hét magasságában ragadjunk hangszert (szabadon választható) és tegyük tiszteletünket a fúvósegylet próbáján. Kajtassuk fel az ötöknek megfelelő itteni elemeket, nézegessük a (min)2in1 okos és szép lányokat, fogadjuk el a helyzetünket, de azért próbáljunk csupa jófej lenni, ezáltal hülyét csinálva magunkból. But I dont care, I'm still free, you can't take the sky from me! A próbát élvezzük, és a végén mindenki megy koktélozni, csak ugye engem nem hívnak, de úgy sincs pénz rá. Menjünk haza.

Ismételük meg a 3. és 8. gyakorlatokat.

Ha netán értelmes gondolatunk támadna, vessük el. Úgy sem érdekel senkit.

Az éjszakát ne kezdjük el. Majd a jövődiaz alszik.

És tudjátok, mi az érdekes mindebben? Diaz örökké akar élni.

Hali. Ájh de csodálatos is amikor az ember kebelbarátja blogján egy neki mégoly kedves témával találkozik, hogy szinte újra megjön a kedve az élethez! Le is kommenteltem Zagát, de most erre lendületet is kaptam, hát hajrá hajrá szép magyar vitézek, aranyos leventék sütni, mert nem csak Luca Brazzi szereti a pizzát, hanem mink is, csak mi úgy híjjuk:

Kenyérlángos

Fél kiló liszt, egy csomi élesztő (frissből csak fél) cukor, só, 3 deci víz, némi szabadidő, tejföl, hagyma, kolbász vagy szalonna, erős pista (és nem ám valami délbrazil Stephano Fuerte)

A lisztet kanálka sót, kicsi cukrot, élesztőt vizet összegyúrjuk tésztának és vagy egy órát hagyjuk kelni. Amikor megkelt kivajazott tepsibe lapítjuk, megkenjük sós tejföllel, felszeletelt hagymát és szalonnát teszünk rá, megy a sütőbe 180 fokon 20-25-30 percre, amíg rendesen átsülesztődik e.

Tálaláskor friss híg tejfölt, zúzott fokhagymából és olajból készült (lángospaszat) izét, hígított erőspistát és kaprot szórunk rá.

Bimi deszu!

Bon apetit!

Címkék: kenyérlángos

Farkasember gúlyáslevese

 2010.05.07. 00:54

Ejnye. Már régebb óta nem igazán történik semmi különös velem, ezért nem is írtam semmit, de azt hiszem nem halogathatom tovább:)

Az utóbbi hetek eseményei annyira megsűrűsödtek, hogy nem is tudom külön külön szétválasztani őket, továbbá nem hiszem, hogy van köztük említésre méltó, úgyhogy megkapjátok a legjavát:

Mondjuk összefoglalva az utolsó hetet (mert többre úgysem emlékszem), a múlt pénteken túlestünk a félév Három Nagy Buktatójának egyikén, az eljárástan számítási zh-n, ami hármas lett, úgyhogy ez pipa. Drága Annamarinak kedden ismét megköszöntem a segítséget, hiszen tőle kaptam megfelelő tankönyveket a felkészüléshez. Sokáig éljen minden intelligens széplány, mert ez egy különleges, ritka és felettébb vonzó kombináció, mondhatni a darwini survival of the fittest pazarló túlteljesítése, valóságos szupernormális inger.

Szombaton volt egy nagyobbacska fellépés Pátyon, ahol személy szerint eltárogatóztam a Kurucz csízmák nyomán című szóló darabot, kitörő sikerrel, és már nagyon unom hogy nem készül erről sose felvétel, meghogy senki sem szokott mwghallgatni, de persze ez irreleváns az emberiség közel 100%-ára nézve, szóval ezen nem érdemes nyüszögni. Jó kis kirakodóvásár volt, össznépileg gúlyáslevest kaptunk, ami egész jó volt, csak olyan látványosan menza kivitel. Ezt fogom a végén leírni.

Hétfőn bevittem a csilivillire megformázott és lefűzött japánkodásomat a tanáromhoz, aki a várakozásokkal ellentétben (L-N-T-tben höh) nagy örömmel fogadta, így a komplex nekem kb le van tudva. Ez jó, mert most kicsivel jobban rájaérek emóskodni:)

Este egy rettenetes lefesthetetlen szennyvízóra után Levi szülinapi pizzázása (ez lassan úgy kezd hagyománnyá kiteljesedni btw) alkalmával elbasztunk egy csomó pénzt közepes pizzákra, viszont nagyon jól éreztük magunkat youtubeos zenei ismretterjesztés típusú tevékenységek folytatásban, ahol is a beszólásbajnokjságot (meglepő módon höh) A bulzaga Stones-jára irányuló "jóból is megárt a sok" kezdetű kooperatív böffenet vetett véget, fölényes pontelőnnyel. Nem nagyon szeretek végezni ezekkel a bandázásokkal, mert tényleg nagyon jó kis csapat szerintem az Ötök, habár a legnagyobb dumapartik általában nem teljes létszám mellett mennek végbe. Ez még Muse nap volt, de aztán otthon már felpakoltam csodálatossan az mp3-mamra a végtelen mennyiségű és ugyanolyan egyszerű Hammerfallt, ami be is jön meg nem is igényel különösebb agymunkát, szóval kiváló busztúlélő zene. Hát igen, ez most eléggé előtört belőlem, mert ugye nekem minden nap ugyanazon az útvonalon van dolgom és most kicsit már elegem van a busz cuklórésze előtt a menetiránnyal szemben lévő szóló ülés nyújtotta kilátásból (mindíg itt ülök) meg a buszmegállóból ahol leszállok meg mindenből, ezért kedd óta a jobb oldalon ülök egy kétszemélyes helyen, ami igazából még praktikusabb is, mert úgy sem mer senki mellém ülni és így akkorára terpeszkedhetek amennyit csak ez a dimenzió megenged. Apró örömök az életben:)

Kedden főpróba volt a most pénteki Budaörsi banzájra, elég ratyi módon sikerült, és ez jó koncertet jelent! Majd holnap (ja már ma) elválik. Ja még kedden is volt zh, számvitel, meg is húztak. Nem is ér több szót.

Szerdán is zh. ez a Jankaféle biszombaszom. Szerintem jó lett, bár sosem lehet tudni. Szerda este még elmentem sörözni egy Judit nevű csajszival, akivelkéne együtt zenélni, mert lelkes és jó ötletei vannak, mindössze idő meg banda kérdése. Nem Soldier, ez se hal. Így lenne ötösöm a lottón. Megbeszéltük, hogy XY söröző, galéria, szőke lány kis társaságban. Naná, hogy két társaság volt fennt társasággal, én meg elkezdtem bemutatkozni a nem rám váró kupacnak, mondanom sem kell egyáltalán nem volt vér ciki (-.-). Drága volt a sör, lassú a csapos és füstös a hely továbbá nálam kevésbé drabális gnómokra volt méretezve, de semmi gond, kedves mosoly, az élet szép, tralala...

Ma (tegnap) ismét közönséget képeztem a leendő auditor szakemberek szárnypróbálgatásainál. A mai felhozatal különösen gyenge volt. Az egyetlen értékelhető élmény a drága Réka volt, leginkább vizuálisan, de ettől még nem éreztem kifizetődőnek az előadást. Ezek után relatív kevés átszervezkedés és várakozás után sikerrel aggregálódott egy újfajta felállású traccsparti, nevezetesen Soldierrel mgvártuk a Levit, Athost és az Árpit, hogy összeszedjük a Bahai-okat, akik név szerint Bogi és Dóri(?) voltak, kedves aranyos mindkettő, de asszem nem tettem valami húde pozitív benyomást rájuk, de azért egész jól bírták a strapát. Jameg ottvolt szintén Bahai színekben a Miklós II. akinek van saját neve is meg biciklije is meg szereti a főbahái honlapot rklámozni meg kevébé szreti az oltogatópárbajokat, meg sietget. Szerintem relatíve jó hagulatban telt az este, kb 3 órán keresztül, mondjuk elég nhéz volt tartani magamat az ötszörös túlerő ellen, és ez a jövőben csak rosszabb lesz, mer ezek mind kurváulgy húron pendülnek, de juszt is megyek ha hívnak, és juszt sem értek egyet. Heh. Ma is alkottam egy papírhajósorozatot, ami a fele A4essel kezdődik és mindíg a maradék papír feléből kell a következőt hajtani. Ez elég jó koncentráió övelő és feszültségoldó játék, mert amikor az egynegyed négyzetcentis fecnikéből kellene a 14 lépésből álló kishajót meghajtogatni az vicces. Kapóra jött, hogy megint hosszú a körmöm. Ez párhetente annyira megnő, hogy eléggé, és ilyenkor élethűbben gondolkodhatok a farkasemberré változtató gén megszerzésén (retrovírus lesz a kulcs, csak kell egy skót hozzá), csak elég buzis... le is vágom ma.

Na de akkor: Babgulyás

Kell marhahús (nyak vagy lábszár vagy ami van) hagyma, paprika paradicsom répa fehérrépa krumpli bab (konzerv egyszerűbb) meg a csipetkéhez liszt tojás.

A hagymát felkockázzuk, olajon megpirítjuk, a kockára vágott húst rátesszük, megpirítjuk, só bors pirospaprika, ha félig megpuhult, felöntjük vízzel. A megpucolt feldarabolt zöldségeket beletesszük, egész bors, babérlevél. Hagyjuk főni.

Összegyúrunk egy tojást egy két marék liszttel, kicsi vízzel, sóval, hogy kemény gyurma legyen belőle. ebből kicsiket lecsipkedve belehajigáljuk az egészet a levesbe. Ha a hús és a zöldség is megfőtt, kész.

Bon apetit!

Címkék: gulyásleves

Hali. Ezt a Bulzaga kérte tőlem, úgyhogy úgy olvassátok:)

Naszóval kell néhány zsenge, új karalábé (fásból nem lehet), darált hús, rizs, tojás.

A rizst megtisztítjuk, megfőzzük. Ezt nem részletezném. Hagyjuk kihűlni. Eközben a karalábékat megpucoljuk, a leveleit nem dobjuk ki!!!. A tetejéből kivájunk egy nagy nyílást benne, hogy csak egy kis vékonyfalú pitli maradjon belőlük (azért a fala egy- két centi maradhat). A darált húst összegyurmázzuk egy tojással, a rizzsel, só bors paprika, petrezselyem.

Ezt beletöltjük a karalábékba. A karalábék kikapart belsejét és a leveleit (a leveleket megmosva, leszárazva és kis csíkokra vagdalkozva) beletesszük egy edény aljára, rátesszük a töltött karalábékat és annyi vizet engedünk rá, hogy pont ellepje őket.

Ebben megfőzzük. Ha a töltelék is megfőtt, a töltött karalábékat kivesszük a cuccból, és a cuccot főzelékszerűen behabarjuk, ami azt jelenti, hogy egy bögre tejfölbe beleteszünk egy-két kanál lisztet, összekeverjük és az egészet hozzákeverjük a cucchoz, majd felforraljuk és várjuk a jószerencsét, hogy besűrűsödjön. Ha ez megtörtént, a töltött vackokat visszatesszük a főzelékbe, és már csak meg kell enni.

Bon apetit!

Címkék: töltött karalábé

Vulkáni fánk

 2010.04.21. 17:43

Hali. Valamikor hétvégén elhatároztuk az osztálytársaimmal, hogy elmegyünk rituálisan lepiknikezni a Bulzaga fülét a bokájáig, és ennek helyszínéül szolgáljon a normafa. Kisebb nagyobb halasztádoktól eltekintve így is lőn. Mindent megettünk, többek között az általam készített fánknak tűnő, de valójában nemtommi dolgok is elfogytak, ezután megtekintettünk egy vulkáni sárkány haláltusáját és a vulkáni naplementét, ami pont olyan volt, minr egy akármilyen másik, csak mindenkinek begörcsöl a keze tőle.

Szóval kell fél kiló liszt, 2 deci tej, 2 tojás, 2 deci cukor (... ja.... deci), 20 deka vaj (kockaráma kétötöde), vaniliás cukor meg egy kicsi só, meg 2 kiskanál sütőpor (egy zacsi, vagy másfél). Mindent összekeverünk, robotgéppel könnyebb, a következő sorrendben: Tojás, cukor, vaj, tej, liszt, sötőpor. Akkor jó ha ragad mint állat.

Kiolajozott sütőformában 200 fokon 10-15 perc alatt megsül, fissen kicsit keményebb, egy éjszaka alatt megpuhul, de elég tömény, szal tejecskével kakaócskával tuti:)

Bon apetit!

Fasírt közkívánatra

 2010.04.16. 16:17

Fasírt: 50 dkg darált s.comb (vagy lapocka), 1-2 zsemle (vagy 1-2 szelet kenyér), 2 tojás, só, bors, pirospaprika, fokhagyma, prézli

A darált húshoz hozzáadjuk a megmosott tojásokat,és a tejbe vagy vízbe áztatott,majd kinyomkodott zsemléket (vagy kenyeret). Só,bors, szétnyomott fokhagyma,pirospaprika ésjól összedolgozzuk a masszát.Vizes kézzel gombócokat formázunk belőle,majd enyhén meghempergetjük zs.morzsában. Ezután olajban pirosra sütjük,majd papírtörlőre téve lecsepegtetjük a felesleges zsiradékot.(Nem kell túl nagy lángon sütni, mert akkor a külseje megég, a közepe pedig nyers marad. Akkor jó,ha kettétörve a közepe nem rózsaszínű.)
 

Hajrá Soldier!

Bon apetit!

Csirkesali

 2010.04.13. 21:29

Hali. Íme a világ legelcsépeltebb salátája, csirkés, zsemlekockás, egyesek által cézársalátának csúfolt sali Diaz-féle változata:

Kellenek zöldségek, megtisztítva, felaprózva- saláta, ruccola, paradicsom, zeller(meg a szára), cukkíni uborka, hagyma, paprika mehet bele nyersen. Sütni csak a csirkét kell, meg ha olyan zöldséget (pl. padlizsánt) akarsz beletenni, akkor azt.

Csikemelleket felcsíkozzuk. Olajon (Burzsujoknak szezámmagolajon) fokhagymával cukorral és citromlével átpirítjuk. petrezselymet szórunk rá. Ha padlizsánunk van, azt vékony kerek szeletekre vágjuk és olajon megpirítjuk (Burzsujoknak olivaolajon), de azzal vigyázzunk, mert minden olajat felszív, szóval az olajat minden új karikánál pótoljuk és csak annyiban süljön amennyit még később hajlanó vagy kiszopogatni belőle:) Sütés után sózni és összekeverni minden eddigivel. Ha nagyon stílszerű akarsz lenni, akkor megpirított kenyér vagy zsemle kockákkal vizuálisan expandáltathatod.

Ha nincs kedved viccelődni a husi ízesítgetésével akkor ragadj meg egy grill fűszerkeveréket és annyi. Persze az pikáns, nem pedig ilyen édeskés, szal a végeredmény másmilyen lesz, de általában az a standard.

Bon apetit!

Címkék: saláta csirkés

Hali! Teljesen kétségbe vagyok esve ezzel a japánkodással, most tartok kb 35 oldalnál, és ez még csak a 10 oldalas első fejezet első fele... Na mindegy. Csapjunk a lecsóba:

Barackos csirke: Csirkemell, őszibarack (simán jó a befőtt is), kb ennyi. Fűszerek.

A csirkét csíkokra kell nyírbalászni, olajon fokhagymán megpirítani. A kockáravagdosott barackot rátesszük, ha konzerv, akkor a levéből is tehetünk hozzá (Reduce), a cinkdobozt pedig mostantól a vízfestékes ecsetek mosására újra használatba vehetjük (Reuse), utána meg szelektívbe dobáljuk (Recycle). Na de a csirkére kis citromlé, cukor, só, mert a közhiedelemmel ellentétben a cukor nem a só antianyaga, tehát nem annihilálják egymást zengzetes fényjelenségek közepette, Viszont mindkettő ízfokozó hatású, ami jól kihangsúlyozza a gyömbért... Merthogy azt is kell rászórni. Azt a legegyszerűbb őrölt szárított formában beszerezni a legközönségesebb Tecsó  hiperszuperben a többi fűszer között lesz elrejtve. Mert frissen is lehet csak macerás meg baromi drága. Na szóval ezt így elkészítettük. Ha kicsit széjjelfőtt a barack, lekapcsolhatod. Na de most....

Fokhagymás rizskoch: A rizskoch egy sütiféle, amit lekvárral szoktak fagocitálni, de én, élelmes módon, a fejemben lezajlott temérdek és mélyenszántó agymunka következtében rájöttem, hogy a rizst köretként is lehetne alkalmazni!!! HA!!!

Szóval: Fokhagymás tejben (jó fokhagymásban, értsd ezt mondjuk 4 gerezd per liter) feltesszük a rizst főni... Gyengébbek kedvéért a rizst előtte meg kell mosni, mint az indiános filmekben az aranymosók, úgy. Beletesszük a tejbe, sokkal több a tej, mint a rizs, mondjuk ellepje és még 3 centi (L0=L(1-E)), és sót is teszünk hozzá és fedőt is teszünk rá és kicsi lángon hagyjuk főződni. Ha a tejberizs állagot felvette, kikapcsoljuk, megvárjuk míg kézmelegre hűl, hozzáteszünk egész tojásokat (mondjuk 5 embernek 1 liter tejben 1 bögre rizshez 3 tojás) és összebaszirgáljuk homogénre. Ezt egy kivajazott tepsibe transzlokáljuk és 180 fokon addig sütjük amíg meleg. Ja nem, amíg meg nep pirul a teteje úgy rendesen. Tálalásnál petrezselyemmel szórjuk meg. Mindenféle szószos cuccokhoz. Príma!

Bon apetit!

Címkék: csirke fokhagymás barackos rizskoch

Édeskömény saláta

 2010.04.11. 13:46

Hali. Elegem van már Japánból és mindenből ami a sulival kapcsolatos, továbbá mélységes önsajnálatomban semmivel sem foglalkozom, de nehogy már ez végezzen ki egy szerintem értelmesnek indult blogot, szóval na, van itt egy extra kis sali:

Kell hozzá 2-3 darab édeskömény (ez úgy néz ki mint egy kínai kelbe oltott hagyma) mandula, köménymag szardellakrém bacon-szalonna citrom mustár fokhagyma tejföl meg ha majd még eszembe jut leírom:)

Szóval, az édesköményeknek levágjuk a zöld szárát, de nem dobjuk el, mert ezt nyersen tesszük bele. Félbevágjuk az édesköményeket és sós vízben 10 percig főzzük. Kivesszük, lecsöpögtetjük. Egy serpenyőben olajon megpirítjuk a mandulát, kivesszök tálba, rászórjuk a köménymagot és sót. Ugyanabban a serpenyőben kicsit átpirítjuk az édesköményt és utána kivágjuk a középső kemény részét (ez eddig jól összefogta a cuccot). Ezt is kivesszük. A serpenyőben megpirítjuk a bacon-szalonnát is. Feldaraboljuk és félretesszük.

Öntetet készítünk: A Citrom levébe 2-3 gerezd fokhagymát törünk, mustárt tejfölt adunk hozzá, kevés szardellakrémet, sót borsot. homogenizáljuk. Ja, kis olivaolajat is tegyünk hozzá. Igen, ez a cézársaláta öntete, való igaz, bevallom, lopok néha:)

Na, ezt az egész sok mindent egymásra pakoljuk és összekeverjük, a végén meg ráöntjük a szószt.

Ja igen, kiskockára vágott paradicsomot is lehet hozzátenni!

Pirítóssal.

Bon apetit!

PS.: Ez egy meatfree hétfőnek is beillik.

Japán történelme

 2010.04.11. 13:35

Hát, igen Soldier, kérdésedre válaszolva, de kicsit sok (10 oldal kellene, hogy legyen ez a fejezet, most tartok 30-nál...)

De akit érdekel, itt van az egész, amit eddig csináltam:

 

Korai fejlődés
 
Mitológiai eredet

A Shinto irodalom sok mitológiát vezet fel Japán feltételezett történelmi gyökereinek leírása során. A Kojiki (Ősi ügyletek jegyzéke 712 óta) és a Nihongi vagy Nihon shoki (Japán krónika, 720) szerint a japán szigeteket istenek hozták létre, akik közül kettő - A férfi Izanagi és a női Izanami - alászállt az égből, hogy a feladatot elvégezze. Ők hozták létre a többi kami-t (istenek vagy természetfeletti erők) is, olyanokat, mint a tengert, folyókat, szelet, fákat és hegyeket befolyásoló egyedeket.
Ezek közül két istenség, a Nap Istennő, Amaterasu Omikami, és bátyja, a Vihar Istene, Susano-o, háborúztak egymás ellen, amelyből Amaterasu emelkedett ki győztesként.

Ezt követően Amaterasu elküldte unokáját, Ninigi-t, hogy uralkodjon a szent szigetek felett. Ninigi hozta magával azokat a tárgyakat, amik a három császári koronaékszer - a hajlított ékszer (magatama), a tükör, és az "összegyűlő felhők kardja" – lettek, és Kyushu szigetén uralkodott. Ninigi dédunokája, Jimmu, az első emberként ismert japán császár tűzte ki célul, hogy meghódítsa Yamato-t. A hagyomány szerint Honshu-n, a fő szigeten fölállította a Napistennőtől egyenes ágon származó császári leszármaztatási vérvonalat és megalapította a Felkelő Nap Országát Kr. e. 660-ban.
 
Ősi kultúrák
 
A régészeti leletek alapján azt feltételezhetjük, hogy a hominida tevékenység Japánban 200.000 Kr. E. jelent meg, amikor a sziget még kapcsolatban állt az ázsiai kontinenssel. Bár néhány tudós kétli a benépesedést ebben a korai időpontban, mégis abban a legtöbben egyetértenek, hogy a mintegy Kr. E. 40.000-ben bekövetkező jegesedés újra összekapcsolta a szigeteket a szárazfölddel. A régészeti bizonyítékok alapján egyetértenek abban, hogy Kr. E. 35.000 és 30.000 között a Homo sapiens már bevándorolt a szigetekre Kelet-és Délkelet-Ázsiából, és már jól bevált módszerrel a vadásztak és gyűjtögettek, kőszerszámokat készítettek. Kőeszközök, lakóhelyek, és emberi fosszíliák kerültek elő ezen időszakból az egész Japán szigetvilágból.

Még stabilabb életvitelt vezetett be Kr. E. 10.000 körül egy neolit, illetve bizonyos tudósok szerint mezolit kultúra. A modern Japán különcei, az ainu őslakosok legvalószínűbb távoli őseiként a heterogén Jomon kultúra (kb. ie 10,000-300) hagyta a legegyértelműbb régészeti leleteket. Ie. 3000-re a Jomon nép agyagból figurákat és lenyűgöző mintákkal díszített tárolókat készítettek, amelyeket a nedves agyagba nyomott fonott vagy fonatlan kötél vagy ágak segítségével állítottak elő egyre kifinomultabban. (Jomon azt jelenti: "fonott kötél mintái”) Ezek az emberek is használták a pattintott kőeszközöket, csapdákat és íjakat. Vadászok, gyűjtögetők, és ügyes a part menti és mélytengeri halászok voltak. A mezőgazdaság egy kezdetleges formáját gyakorolták és barlangokban, majd csoportosan akár időlegesen sekély földbeásott lakásokban vagy föld feletti házakban éltek, így számos konyhai eszközt hagytak a modern antropológiai vizsgálatoknak.

A régészeti tanulmányok szerint a késői Jomon korszakban drámai változásra került sor. A kezdetleges földművelés átalakult kifinomult teraszos rizs-gazdálkodássá és kialakult a kormányzati ellenőrzés. A Japán kultúra sok más eleme is megjelenek ebben az időszakban. Ezek északi ázsiai kontinensről és a déli csendes-óceáni területekről érkező vegyes migrációt tükröznek. Ezek között az elemek között van a sintó mitológia, házassági szokások, építészeti stílusok és a technológiai fejlesztések, mint például a lakkozás, a textilipar, fémipar, és az üveggyártás.

A következő kulturális időszak, a Yayoi (Tokió egyik részéről nevezték el, ahol a régészeti vizsgálatok feltárták nyomait) Kr. e. 300 és 250 között virágzott a déli Kyushu-tól  Észak-Honshu-ig. A korai ilyen emberek, akikről úgy gondolják, hogy Észak-Koreából vándoroltak Kyushu-ra és keveredtek a Jomonokkal, szintén használtak pattintott kőeszközöket. Bár a Yayoi fazekasság fejlettebb technológiájú volt- korongozás útján készültek – a díszítésük sokkal egyszerűbb volt a Jomon eredetűekénél. A Yayoi-k bronzból nem működésre szánt ünnepi harangokat, tükröket és a fegyvereket készítettek, és később, az első századtól, vas mezőgazdasági eszközöket és fegyvereket is előállítottak. Ahogy a népesség nőtt és a társadalom egyre összetettebbé vált, szőtt ruhát kezdtek viselni és állandó mezőgazdasági falvakba költöztek, házaikat fából és kőből építették, a földtulajdon és a gabona tárolása révén vagyont halmoztak fel és kialakultak a különböző társadalmi osztályok. Az öntözött, nedves rizstermesztő kultúrájuk hasonló volt a Közép-és Dél-Kínaihoz, tehát nagyon sok emberi munkát igényelt, melynek fejlődésének és növekedésének eredményeként kialakult a rendkívül állandó agrártársadalom. Kínával ellentétben, ahol tömeges közmunkát és a víz-ellátást el kellett rendezni, ami az erősen központosított kormányzatot eredményezte, Japán bővelkedik vízzel. Japánban akkor a helyi politikai és társadalmi fejlesztések relatíve fontosabbak voltak, mint központi hatóság tevékenysége a rétegzett társadalomban.

Japánról a legkorábbi írásos feljegyzések kínai forrásokból származnak. A Wa-t (a japán kiejtése annak, ahogy a kínaiak nevezték Japánt) 57-ben említik először. A korai kínai történészek Wa-t több száz szétszórt szárazföldi törzsi közösségnek, nem pedig a Nihongiban leírt 700 éves hagyományokkal rendelkező egységes földnek. Ez ugyanis Kr. E. 660-ra teszi Japán alapítását. A harmadik századi kínai források arról számolnak be, hogy a Wa-i emberek nyers zöldségeken, rizsen és bambusz vagy fa tálcán felszolgált halon élnek, diák-mester kapcsolatokat építenek ki, adót szednek, volt tartományi magtáruk és a piacuk, tapsoltak ima közben (ezt még ma is csinálják a sintó szentélyekben), erőszakos küzdelmeik voltak egymás között, sírhantokat emeltek és gyászoltak. Himiko, egy Yamatai néven ismert korai politikai szövetség női uralkodója a harmadik században lépett elő. Míg Himiko spirituális vezetőként uralkodott, öccse végezte az államügyeket, beleértve a diplomáciai kapcsolatokat a kínai Wei-dinasztia (Kr.u. 220-65) udvarával.
 
A Kofun és Asuka kor
US Library of Congress

A Kofun időszak (kb. Kr.u. 250-600) a régi sírokról (kofun) kapta a nevét, mivel a kultúra temetkezési szertartások terén igen gazdag volt és a sírjaik igen jellegzetesek voltak. A sírok nagy kő sírkamrákból álltak, amelyek közül sok kulcslyuk alakú volt, továbbá közülük néhányat vizesárok vett körül. A Kofun időszak alatt a jellegzetes sírkamrák, amit eredetileg az uralkodó elit rétege alkalmazott, a köznép körében is elterjedtek.

A Kofun időszak alatt egy militarista uralkodók által vezetett hűbéri, főúri társadalom alakult ki
. A lovas harcosok páncélt viseltek, kardokat és egyéb fegyvereket viseltek és fejlett katonai módszereket alkalmaztak, az Északkelet-Ázsiaiakhoz hasonlóan. Ezek a fejlesztések meglátszottak a temetkezéshez használt figurákon (az ún haniwa, a szó szoros értelmében, agyag gyűrűk) is, amelyek több ezer Japánban elszórtan elhelyezkedő Kofun-ban megtalálhatóak. A haniwa-k legfontosabbikjait dél-Honshu-n - különösen Kinai régióban, Nara környékén- és Észak-Kyushu-n találták. A haniwa temetkezési adományokat számos formában készítették, úgy mint a ló, csirke, madár, legyező, hal, házak, fegyverek, pajzsok, napernyők, párnák, valamint női és férfi alakok. Egy másik temetkezési tárgy, a magatama a császári ház egyik jelképe lett.

A Kofun időszak kritikus szakasz volt a Japán összetartó és elismert mivolta felé vezető úton. Ez a társadalom a Kinai régióban és a beltenger (Seto Naikai) keleti végénél volt a legfejlettebb. Hadserege Korea déli csücskére is befolyást gyakorolt. Ezidők Japán uralkodik még petíciót is intéztek a kínai udvarhoz a királyi cím megerősítéséért, minek eredményeképpen a kínaiak elismerték japán katonai ellenőrzését Koreai-félsziget egyes részei felett.

A Yamato alkotmány, amely az ötödik század végén jelent meg, különlegességét a hatalmas klánok, a kiterjedt nagycsaládok, beleértve az eltartottakat, jelentették.
Minden klán élén a pátriárka állt, aki a klán hosszú távú jóléte érdekében elvégezte a család kamijának szent szertartásait. Klánok voltak az arisztokrácia tagjai és a királyi vonal, amely a Yamato udvart irányította, volt a rendszer csúcsa.

Több hatás történt Japán és az ázsiai kontinens között a késői Kofun időszakban. A buddhizmust Koreából vezették be, valószínűleg 538-ban, bevezetve Japánt egy új vallási testület tanításaiba. A Soga, egy japán udvari család, amely Kimmei császár elfogadásával emelkedett fel 531 körül, a buddhizmus bevezetését és a kínai konfucianizmus mintájára alkalmazott kormányzati és kulturális modelleket kívánt bevezetni. De a Yamato udvar néhány tagja - mint a Nakatomi család, amely felelős volt az udvar Shinto szertartásainak végzéséért, és a Mononobe, egy katonai klán – a változásokkal szembeállították előjogaikat és ellenálltak a buddhizmus idegen vallási befolyásának.
A Soga bevezette a kínai modell alapján működő fiskális politikát, létrehozta az első nemzeti kincstárat, a Koreai-félszigetre inkább mint kereskedelmi útvonalra, sempedig a területi terjeszkedés egy eszközére tekintett. A Soga a Nakatomi és Mononobe klánok között több mint egy évszázadig fennmaradt az ellenségeskedés, melynek során a Soga átmenetileg győzedelmeskedett.

A Kofun időszak végének 600-at tekintik, mivel ekkorra a használatában bonyolult kofun alkalmazása a Yamato és más elitek szokásából kiesett az uralkodó új buddhista hit terjedése miatt, amely nagyobb hangsúlyt fektetett az emberi élet mulandóságára. A külső régiók köznépe és elitje azonban továbbra is használta a kofun-t egészen a hetedik század végéig, és egyszerűbb, de továbbra is megkülönböztető sírokat a következő időszakokban is használtak.

A Yamato állam tovább fejlődött az Asuka időszak alatt, amely nevét a Asuka régióról kapta, amely modern Nara-tól délre található, és ezen a helyen ebben az időszakban számos ideiglenes császári főváros alapult. Az Asuka időszak jelentős művészeti, társadalmi és politikai átalakulásokról ismeretes, amelyek eredete mind a Kofun időszak végére tevődik.

A Yamato ház, Asuka-i központjából hatalmat gyakorolt Kyushu és Honshu klánjain, címeket ajándékozott a klánok vezéreinek, amelyek közül néhány örökletes volt. A Yamato név egész Japán szinonimájává vált, mivel a Yamato, az uralkodók elnyomták a klánokat és elhódították a termőföldeket. Kínai modell (beleértve az írott kínai nyelv átvételét) alapján kifejlesztették a központi közigazgatást, a császári udvart a klán kisebb elöljárói vezették, de nem volt állandó főváros. A hetedik század közepére a mezőgazdasági földek jelentős része állami tulajdonban volt, a központi szabályozás részét képezték.
Az alapvető közigazgatási egység a megye volt és a társadalom foglalkozás szerint tagozódott. A legtöbben gazdálkodók voltak, mások halászok, takácsok, fazekasok, kézművesek, kovácsok, és a spirituális emberek.

 a Soga klán beházasodott a császári családba és 587-ben Soga Umako, a klán vezetője elég erős volt, hogy unokaöccsét beprotezsálja császárnak, majd később megölesse és helyébe Suiko császárnőt (593-628) ültesse. Suiko, az első a nyolc valaha uralkodott császárnő közül, csupán egy báb volt Umako és Sótoku Taishi régensherceg (574-622) kezében. Sótoku a reformkorszak elismert szelleme, hívő buddhista volt, illetve igen olvasott a kínai irodalomban. A konfuciánus elvek, beleértve a Mennyei Megbízatást, ami azt sugallta, hogy az egyén döntéseit egy felsőbb erő mozgatja, nagy hatással voltak rá. Sótoku irányítása alatt a rangok és az etikett terén a konfuciánus modellek adoptációját fogadták el, s Tizenhét Cikk Alkotmánya (Kenpo jushichiju) olyan szabályokat hozott meg amely harmóniát hoz a konfuciánus keretekben kaotikus társadalomba. Ezen túlmenően Sótoku átvette a kínai naptárat, kifejlesztett egy főútrendszert, számos buddhista templomot építtetett, összegyűjtette a udvari krónikákat, diákokat küldött Kínába, hogy tanulmányozzák a buddhizmust és a konfucianizmust, és hivatalos diplomáciai kapcsolatot hozott létre Kínával.

Számos hivatalos kiküldetésen követek, papok és diákok utaztak Kínába a hetedik században. Néhányan húsz vagy még annál is több évig maradtak. A visszatértek közül sok reformer került ki. A kínaiak nehezményezték Sótoku egyenlőség iránti érdeklődősét és annak módját. Sótoku hivatalos levelet küldött a kínai császárnak, "Az ég fiától a Felkelő nap országából, az Ég Fiának a Lenyugvó nap országába." Sótoku merész lépése precedenst állított: Japán soha többet nem fogadott el alárendelt állapotot Kínával való kapcsolatában.
Bár a kiküldetések folyamatos kínai befolyása még mindig alakította Japánt, Korea hatása Japánban csökkent annak ellenére, hogy szoros kapcsolatban álltak a korai Kofun időszakban.

Húsz évvel Sótoku (622) Soga Umako (626) és Suiko császárnő(628) halál után a udvari cselszövések az öröklés fölött és a kínai invázió veszélye a császári palotában a Soga elnyomás elleni puccshoz vezettek (645). A felkelést Naka herceg és Nakatomi Kamatari vezette, aki a Soga családtól magához vette az udvar vezetését és bevezette a Taika Reformot.

Bár ez nem jogi rendszer, a Taika Reform (Taika nagy változásokat jelent) egy sor új reform megbízását tartalmazta, amelyek alkották a ritsuryo-t, a szociális, pénzügyi, és adminisztratív mechanizmusok törvényeit, amik a hetediktől a tizedik századig érvényben is voltak. Ritsu volt a kódex a büntető jogszabályokkal, míg a ry volt az adminisztratív rendszer. Együttessen a két fogalom a Taika Reformból kidolgozott törvénykódexet alkotják, amely szigorú vagyoni szabályokból áll.

A Taika reform a kínai gyakorlat hatására a földek újraosztásával kezdődött, és a jelenlegi a nagy klánok által dominált földbirtokosi és vidéken a foglalkoztatottsági rendszer bevégzését célozta. Amit egykor "privát területek és magán emberek" voltak, átalakult " állami földek és állami emberek"-ké. Az udvar most arra törekedett, hogy egész Japánt egységesen irányítsa és az emberek a trón közvetlen eszközei legyenek. A föld már nem volt örökletes, hanem a tulajdonos halála esetén visszaszállt az államra. Megadóztatták a termést és a selymet, pamutot, ruhát, cérnát és egyéb termékeket. Létrehozták a robot (munka) adót a katonai szolgálatra és a közművek kiépítésére. Az örökletes klán vezéri címeket eltörölték és három miniszteri posztot hoztak létre a trón tanácsosaiként (a bal minisztere, a jobb minisztere, és a közép minisztere, vagy a kancellár). Az országot tartományokra osztották élükön az udvar által kinevezett kormányzóval, és a tartományokat további kerületekre és falvakra osztották.

Naka központi miniszter lett, Kamatari pedig egy új családi nevet - Fujiwara – kapott elismeréseként a császári családnak tett nagy szolgálataiért. Fujiwara Kamatari volt az első az udvar arisztokraták hosszú sorában. Egy másik hosszú távú változás a Nihon, vagy néha Dai Nippon (Nagy Japán) név használata a diplomáciai iratokban és krónikákban. Nagybátyja és anyja uralkodása után Naka átvette a trónt, mint Tenji császár (662), felvéve az új Tenno (mennyei uralkodó) címet. Ennek az új címnek a célja a Yamato klán imázsának javítása volt, és császári család isteni eredetének kihangsúlyozása abban a reményben, hogy ez az olyan politikai afférok fölé emelik, mint például a kicsapott a Soga klán ügye. A császári családon belül azonban a hatalmi harc tovább folytatódott. A császár öccse és fia vetekedett a trónért.
A testvér, aki később Temmu császárként uralkodott, konszolidálta Tenji reformjait és a császári udvar állami hatalmát.

A ritsuryo rendszer több lépésben valósították meg. A „mi” kódex (nevét Tenji császár udvarának tartományáról kapta) kb 668-ban fejeződött be. További kodifikáció kihirdetésére került sor Jito császárnő részéről 689-ben. Az Asuka-Kiyomihara kódex nevét a néhai Temmu császár udvarának helyéről kapta. A ritsuryo rendszer tovább konszolidálódott és kodifikálódott 701-ben a Taiho Ritsuryo (Nagy kincs kódex vagy Taiho kódex) keretei között, amely néhány apró módosítástól és háttérbe szoruló ceremoniális funkcióitól eltekintve hatályban maradt 1868-ig. A Taiho kódex konfuciánus-modellre építő büntetőjogi rendelkezéseket (kemény büntetések mérséklése) és a kínai stílusú központi igazgatást vezette be a Jogok Háza révén, ami a Shinto és udvari szertartásoknak volt alárendelve, és az Állam Háza, a maga nyolc miniszterével (a központi ügyek vezetése, szertartások, a polgári ügyek, a császári háztartás, az igazságszolgáltatás, a katonai ügyek, az emberek ügyeit, és a kincstár ügyeit intézők). A klasszikus konfuciánus elven működő kínai stílusú közszolgálati vizsgarendszert is elfogadták. A rendszert kissé megkerüli a hagyomány, hiszen a nemesi születés továbbra is a fő követelmény magasabb pozíció minősítésénél. A Taiho kódex nem foglalkozik az uralkodó kiválasztásával. Több császárnő is uralkodott az ötödiktől a nyolcadik századig, de 770-ben a férfiakra korlátozták az utódlást, amely általában apáról fiúra, bár néha az uralkodó testvérére, vagy nagybátyjára történt.

Nara és Heian korszak
Gazdasági, szociális és Közigazgatási fejlemények

Mielőtt a Taiho kódex létrejött, a főváros szokás szerint az uralkodó halála esetén elköltözött, mert az ősi hiedelem szerint a halál helye szennyezetté válik. A reformok és a kormányzat bürokratizálódása az állandó birodalmi főváros megalakulásához vezetett. Ennek helye Heijokyo, vagy 710-től Nara. Nara fővárosa, amelyről az új korszak nevét kapta (710-904), nagy kínai Tang-dinasztia (618-907) fővárosa Chang'an stílusában épült és ez volt az első igazán városi központja Japánnak. A lakosság hamar elérte a 200.000-et, ami közel négy százaléka volt az ország teljes lakosságának, és 10.000 ember dolgozott az állami munkahelyeken.

A gazdasági és adminisztratív tevékenységek megnőttek a Nara időszakban. Nara-t utak kapcsolták össze a tartományi fővárosokkal és az adókat hatékonyabban és rutinosabban gyűjtötték be. Érmét vertek, ha nem is széles körben használták. Nara területein kívül azonban alig volt kereskedelmi tevékenység, és a tartományok a régi Sótoku földreform rendszere összedőlni látszott. A nyolcadik század közepén, a shoen (földbirtokok), az egyik legfontosabb gazdasági intézmény a középkori Japánban, emelkedett fel, a földkezelés könnyebben kezelhető formájának kutatása révén. A helyi közigazgatás egyre inkább önfenntartóvá vált, míg a régi földosztási rendszer összeomlott és a növekvő adók a föld elvesztéséhez, vagy elhagyásához vezetett. Sokan lettek a "hullám nép" vagy ronin. Ezek közül néhány korábban "állami ember" nagy földbirtokosokhoz szegődött magán munkára, és "az állami földek" egyre inkább visszatértek a shoen-be.

A Nara időszakban is folytatódtak a császári udvar frakcióharcai. A császári család tagjai, vezető udvari családok, mint például a Fujiwara, és a buddhista papok mindnyájan a befolyásért harcoltak. A késői Nara időszakban az állam pénzügyi terhei megnőttek, és az udvar elkezdte elbocsátani a nem létszükségletű tisztviselőket. 792-ben az általános hadkötelezettséget elvetették, és a tartományok vezetői a helyi rendőrségi munkák elvégzésére engedélyt kaptak, hogy létrehozzanak magán milíciákat. A Nara időszak reformjai ellenére a decentralizált hatósági rendszer lett az új szabályzat. Végül a császári irányítás visszaszerzése érdekében a fővárost áthelyezték 784-ben Nagaoka-ba majd 794-ben Heiankyo-ba (A Béke és Nyugalom Fővárosa) vagy Heian-ba - huszonhathat kilométerre északra Nara-tól. A tizenegyedik századra a várost sokan népszerű nevén Kiotó-nak (Főváros) hívták, azon a néven, ahogyan ma is hívják.
 
A buddhizmus bevezetése

Néhány a japán irodalmi emlékek közül a Nara időszak alatt íródott, beleértve a Kojiki-t és Nihongi-t, az első nemzeti történeteket, melyeket 712-ben és 720-ban állítottak össze, illetve, a Man'yoshu (Tízezer Falevél Gyűjteménye), egy verses antológia és a Kaifuso
(Fond költészeti gyűjteménye), egy japán császárok és hercegek által kínaiul írt antológia. Egy másik jelentős kulturális eseménye a korszaknak a buddhizmus állandóra való megtelepítése Japánban. A buddhizmust a hatodik században vezették be, de az elfogadtatása kétes volt mindaddig, amíg a Nara időszakban Shomu császár fel nem karolta a vallást. Shomu és Fujiwara hitvese buzgó buddhisták voltak és aktívan támogatták a buddhizmus terjedését, létrehozva az "állam őré"-t, megerősítette a japán intézményeket további kínai akkulturációt. Shomu uralkodása alatt felépült a Todaiji (Nagy-keleti templom) és ebbe került a Buddha Dainichi (Nagy Nap Buddha), a tizenhat méter magas, aranyozott bronz szobor. Ezt a Buddhát a Nap istennővel azonosították, és ettől a ponttól a buddhizmus és sintó között fokozatos szinkretizmus következett be. Shomu a buddhizmus "Három Kincsének szolgájá"-nak nevezte magát: Buddha, a buddhizmus törvényei vagy tanításai, és a buddhista közösség.

Habár ezek az erőfeszítések kevesek voltak a buddhizmus államvallássá válásához, a Nara-i buddhizmus megerősítette a császári család helyzetét. Az udvar buddhista befolyása csak nőtt Shomu lányának két uralkodása alatt. Koken császárnő (749-58) magával hozott számos buddhista papot az udvarba. Koken 758-ban az unokatestvére, Fujiwara Nakamaro tanácsára lemondott. Amikor a visszavonult császárnő megkedvelt egy Dokyo nevű buddhista hitű gyógyítót, Nakamaro fegyverrel fellázadt 764-ben, de hamar leverték. Koken megvádolta az uralkodó császárt, hogy összeesküdött Nakamaro-val, ki kérésére lemondott. Koken visszavette a trónt immár Sótoku császárként(764-770). A császárnő megbízást adott egymillió ima varázslat - a Hyakumanto dharani – nyomtatására. Számos példaszöveg, amely előfordul az életben. A kis tekercsek 770-ből származnak, az egyik legkorábbi nyomtatott anyagok a világon. Sótoku a kinyomtatott varázslatokkal akarta kiengesztelni a buddhista papságot. Lehet, hogy Dokyo-t akarta megtenni császárnak, de meghalt mielőtt véghezvihette volna. Az intézkedései felháborították a Nara-i társadalmat, aminek a vége a női császárok kirekesztése volt az utódlásból továbbá a buddhista papok politikai hatalom gyakorlásától való eltiltását eredményezte.

Az ilyen machinációk ellenére a buddhizmus az ezt követő Heian korszakban (794-1185) egyre inkább elterjedt. Elsősorban két fő ezoterikus szekta, a Tendai (Mennyei Terasz) és a Shingon (Igaz Szó). A Tendai Kínából származott és alapjául a Lotus Szútra, a Mahájána buddhizmus legfontosabb Szútráinak egyike szolgált. A Shingon Kukai (más néven Kobo Daishi) által alapított őshonos szekta, nagyon közel áll az eredeti indiai, tibeti és kínai buddhista gondolkodáshoz. Kukai nagy hatást gyakorolt azokra a császárokra, akik Kammu császárt (782-806) követték, valamint a japánok generációira, nem csak a szentségével, hanem a költészetével, kalligráfiájával, festészetével, szobrászatával is. Kammu a túlvilági Tendai szekta neves pártfogója volt, amely az ezt követő évszázadokban nagy hatalomra tett szert.Szoros kapcsolat alakult ki a Hiei-hegyi Tendai kolostor és a császári udvar új, a hegy lábánál elhelyezkedő fővárosa között. Ennek eredményeként a Tendai vallás tiszteletnek örvendett mind császári mind a nemzeti körökben.

 
A Fujiwara Hercegség

Amikor Heian-ba (Kyoto) költöztette a fővárost, amely következő 1000 évben ott is maradt, nem csak a császári fennhatóság erősítése érdekében tette ezt, hanem hogy javítsa a kormányzat geopolitikai helyzetét. Kyoto-nak jó folyótorkolata van a tengerre, és el lehet érni szárazföldi útvonalakon a keleti tartományokat.
A korai Heian korszak (794-967) a Nara kultúrát folytatta, a Heian-i főváros Nara-hoz hasonlóan a kínai főváros Chang'an mintájára épült, de nagyobb léptékben. A Taika-Taiho reformok megdőlése ellenére a császári kormány nagyon erős volt a korai Heian időszakban. Valóban, Kammu tartózkodása a drasztikus reformoktól mérsékelte a politikai küzdelmeket, és ő lett az egyik legnagyobb és legerélyesebb japán császár.

Bár Kammu feladta az általános hadkötelezettséget 792-ben, még mindig intézett nagyszabású katonai támadásokat, hogy leigázza a Emishi-t, a félreállított Jomon-ok valószínű utódjait, akik Észak-és Kelet-Japánban éltek. Miután ideiglenesen nyereségre tett szert 794-ben, 797-ben Kammu kinevezte egy új parancsnokot seii taishogun (barbár-elnyomó generális, gyakran nevezik sógun-nak) cím alatt. 801-re a sógun legyőzte a Emishi-t és kiterjesztette a birodalmi tartományokat Honsú keleti végéig. E
zeken a vidékeken a császári befolyás mégis csekélyebb maradt. A kilencedik és a tizedik században sok hatósági feladat a nagy családokra maradt, akik figyelmen kívül hagyták A Kyoto-i kormány által kért kínai stílusú föld és adózási rendszereket. A Heian-i Japán stabilitást ért el, de még ha az öröklés útján a császári család biztosítva is volt, a hatalom ismét egy nemesi család, a Fujiwara kezébe került.

Kammu halálát (806) és két fia egymás közötti harcát követően két új intézményt hoztak létre a Taika -Taiho adminisztratív struktúra tökéletesítése érdekében. Az új Császár Saját Hivatala révén a császár a kérdéses közigazgatási ügyekben közvetlenebben és több önbizalommal rendelkezhetett, mint korábban. Az új Fővárosi Rendőrség lépett a nagyrészt ceremoniális Birodalmi Gárda egységei helyébe. Míg e két intézmény átmenetileg megerősítette a császár helyzetét, mégis hamarosan ezeket és más kínai stílusú struktúrákat megkerülték a fejlődő államban. A kínai befolyásoltság ténylegesen véget ért az utolsó császár által büntetett Kínai misszióval (838). A Tang Kína hanyatlásnak indult, a kínai buddhistákat erősen üldözték, aláásva japán tiszteletét a kínai intézmények felé. Japán befelé kezdett fordulni.

Mivel a hatodik században a Soga vette irányítás alá a trónt, a kilencedik században a Fujiwara beházasodhatott a császári családba, és egyik tagja lett az első vezetője a Császár Saját Hivatalának. Egy másik Fujiwara régens lett, az ő unokája kis-császár, egy másikat pedig kanpaku-nak (egy felnőtt császár régense, kormányzója) neveztek. A kilencedik század vége felé több császár próbálta sikertelenül ellenőrzése alá vonni a Fujiwara klánt. Egy alkalommal azonban, Daigo császár (897-930) uralkodása alatt, a Fujiwara Régensség (kormányzóság) felfüggesztésre került, mivel a császár közvetlenül uralkodott.

Mindazonáltal Daigo nemogy lefokozta volna a Fujiwara-t, de az valójában erősödött uralkodása alatt. Japán központ hatalma tovább csökkent, és a Fujiwara, valamint más nagy családok és a vallási alapítványok egyre nagyobb és nagyobb vagyont és shoen-t szereztek a tizedik század elején.
A korai Heian időszakban a shoen jogszerű státuszt kapott, és a nagy vallási intézmények örök címet kértek, mentességet az adók a kormány ellenőrzése alól a shoen-ükön. A földeken dolgozók számára előnyös volt átállni a shoen-ek tulajdonosaihoz cserébe a termény egy részéért. Az emberek és a földek egyre inkább kívül kerültek a központi szabályozás és az adózás alól, gyakorlatilag minden visszatért a Taika Reformok előtti állapotra.

Daigo halála után a Fujiwara pár évtizeden belül az udvart teljesen az irányítása alá vonta. 1000-re Fujiwara Micsinaga szabadon koronázhatta vagy leléptethette akár magát a császárt is. A hagyományos hivataloknak kevés fennhatósága maradt, a kormányzati ügyeket a Fujiwara család privát adminisztrációjaként kezelték. A Fujiwara az lett, amit a történész George B. Sansom "örökösödési diktátor"-nak nevezett.

Annak ellenére, hogy a császári hatóságot bitorolták, a Fujiwara által elnökölt időszakban a császári udvar és az arisztokrácia köreiben virágzott a kultúra és a művészet. Hatalmas volt az érdeklődés a kecses költészet és népi irodalom felé. A Japán írás régóta a kínai ideogramokon (kanji) alapult, de ezt most kiegészülve a kana-val, ami így kétféle fonetikus japán írásalakot eredményezett: katakana, egy mnemonikus eszköz a kínai ideogramok felhasználásával és a hiragana, a katakana írás egy kurzív formája, ami egyben a művészet egy formája is
. A Hiragana írásbeli kifejezést adott a kimondott szónak, és ezzel a híres népi irodalom növekedését eredményezte, hiszen annak nagy része olyan udvari nők által íródott, akik nem tanulták a kínai írást, mint férfi társaik. Három tizedik század végi és tizenegyedik század eleji nő ismertette véleményét a Heian udvari életről és romantikáról a Kagero Nikki (A pókhálószerű évek)-ben, a "Michitsuna anyja"-ban Makura no soshi-tól, (A Párna Könyve)-ben Sei Sónagon-tól és a Genji monogatari (Genji meséje)-ben - a világ első regényében - Murasaki Shikibu-tól. A kínai formák utánzásának évszázadai után a bennszülött művészet is felvirágzott a Fujiwara alatt. Az udvari életet és történeteket, templomokat és szentélyeket ábrázoló élénk, színes Yamato-e (japán stílusú) festmények igen elterjedtek a közép-és késői Heian időszakban, amely mintákat a japán művészet a mai napig használja.

A kultúra virágzott, vele a decentralizáció. Mivel a korai Heian időszakban a shoen-ek fejlődésének első szakaszában új földterületek használatára nyílt lehetőség és az arisztokraták és vallási intézmények használhatták őket, a második szakaszban a régi klán rendszerhez hasonló "házi kormányzatok" jelentek meg és növekedtek. (Tény, hogy a régi klán rendszer formája jórészt érintetlen maradt a nagy központi kormányzat ideje alatt.) A társadalmi, gazdasági, és politikai változások miatt új intézményekre volt szükség. A Taiho kódex ideje lejárt, az intézményei feladata az ünnepélyes funkciókra redukálódott. A családi közigazgatás lépett az állami intézmények helyébe. Mivel a leghatalmasabb család a Fujiwara volt, ez uralkodott Japánban és ő határozott az állam általános ügyeiben, mint a trónöröklés. A családi és állami ügyek alaposan összekeveredtek, és ez a minta elterjedt a családok, a kolostorok, de még a császári családban is. A földhasználat igazgatása elsődlegesen az arisztokrácia felelőssége lett, nem csak azért, mert a császári család így közvetlenül szabályozhatna vagy mert a központi kormányzat elbukott, hanem az erős családi szolidaritás és az egységes Japán nemzetkép hiánya miatt.
 
A katonai osztály felemelkedése
 
A korai udvarság kereteiben, amikor a katonai sorozás központilag irányított volt,a katonai ügyek kikerültek a tartományi arisztokrácia kezéből. De mivel a rendszer 792 után leromlott, újra a helyi hatalmasok lettek a katonai erő elsődleges forrása. A shoen tulajdonosok számára hozzáférhető volt az emberi munkaerő és ahogy egyre jobb katonai technológiákat (mint az új oktatási módszerek, nagyobb teljesítményű íjak, páncélok, lovak, és kiválóbb kardok) szereztek, továbbá a kilencedik század viszontagságos helyi viszonyai miatt a katonai szolgálat szerves részévé vált shoen-i életnek
. Nem csak a shoen, hanem a polgári és vallási intézmények is alapítottak magán jellegű őrzőegységeket, hogy megvédjék magukat. Fokozatosan, a tartományi felsőbb osztály alakult át egy új katonai elitté a bushi (harcos) vagy szamuráj (szó szerint: valaki, aki szolgál) eszmék alapjára.

A bushi érdekek változatosak voltak, a régi hatalmi struktúrákat keresztbetörve alkottak új szövetségeket a tizedik században. A kölcsönös érdekek, a családi kapcsolatok, és a rokonság hozta létra a katonai csoportokat, amelyek a családi adminisztráció részeivé váltak. idővel nagy regionális katonai családok alakultak ki az udvari arisztokrácia egyes tagjai körül, akik fontos, kiemelkedő tartományi alakokká váltak. Ezek a katonai családok a munkaerő hozzáférhetősége, az udvar által adományozott katonai címek és a császári udvarral való kapcsolataik révén erős tekintélyt kaptak.. A Fujiwara, Taira és Minamoto voltak a legrangosabb katonai osztály által támogatott családok.

az élelmiszer-termelés csökkenése, a lakosság népesedése és a nagy családok az erőforrásokért folytatott versenye a Fujiwarák hatalmának fokozatos csökkenéséhez, katonai ellentétekhez vezetett a tizedik és tizenegyedik században. A
Fujiwara, Taira és Minamoto család tagjai- mindannyian a császári család leszármazottjai - megtámadták egymást, elvették a meghódított területek értékpapírjait, rivális rendszereket hoztak létre, és általánosságban megbolygatták a Felkelő Nap Országának békéjét.

A Fujiwara irányította a trónt egészen Go-Sanjo császár (1068-73) hatalomra jutásáig. Ő volt az első nem Fujiwara anyától született császár a kilencedik század óta. Go-Sanjo eltökélt szándéka volt, hogy visszaállítsa a császári irányítást, ennek módját az erős személyi uralkodásban, reformok bevezetésében látta, ezzel féket vetve a Fujiwara befolyásnak. Megalapított egy irodát, ami összeállította és hitelesítette az ingatlanok nyilvántartását a központi ellenőrzésbe vetett hit erősítése céljából. Sok shoen nem volt megfelelően hitelesítve, és a nagy földbirtokosok, mint a Fujiwara, félt a földjeik elvesztésétől. Go-Sanjo alapította az Incho-t, vagy a Zárkózott Császár Irodáját, amit több egymást követő olyan császár is megtartott, akik visszautasítottak egy színfalak mögüli kormányzatot, vagy insei (Zárkózott Kormány)-t.

A Incho betöltötte a Fujiwara hatalom távozása után keletkezett űrt. Ahelyett, hogy száműzte volna, a Fujiwara többnyire megmaradt a régi civil diktátori és központi miniszteri pozíciójában, csak a döntéshozatalban megkerülték őket. Abban az időben sok Fujiwara-t felváltottak, elsősorban a növekvő Minamoto család tagjaival. Míg a Fujiwara belső vitákba esett és északi és déli frakciókra bomlott szét, az insei rendszer lehetővé tette a császári családnak az apai vérvonal útján újra befolyásolni a trónt. Az 1086-tól 1156-ig tartó időszak az Incho fölényének és a katonai osztály felemelkedésének kora volt az ország egész területén. A polgári hatóság helyett a katonai erő uralta a kormányt.

A tizenkettedik század közepén egy trónutódlási harc lehetőséget adott a Fujiwara-nak egykori hatalmának visszaállítására. Fujiwara Yorinaga1158-ban a visszavonult császár mellé állt egy heves csatában a trónörökös ellen, akit a Taira és a Minamoto támogatott. A végén a Fujiwara elpusztult, a régi kormányzati rendszert átalakították, az insei rendszer tehetetlenné vált és a bushi átvette az irányítást az udvari ügyek felett, fordulópontot jelentve a japán történelemben. Egy éven belül a Taira és a Minamoto összecsaptak és a Taira befolyás húsz éves periódusa vette kezdetét. A Taira-t csábította az udvari élet és figyelmen kívül hagyja a vidéki problémákat. Végül Minamoto Yoritomo (1147-99) emelkedett fel Kamakura-i (a Kanto régióban, modern Tokió-tól délre) főhadiszállásából, hogy legyőzze a Taira-t és velük az általuk ellenőrzött gyermek császárt. Ez volt a Genpei háború (1180-85).
 
Kamakura és Muromachi korszak

A Bakufu és a Hojo Kormányzat
A Kamakura időszak (1185-1333) átmenet a japán "középkori" korszakba, egy közel 700 éves időszakba, amelyben a császár, az udvar, valamint a hagyományos központi kormány is érintetlen marad, de nagyrészt az ünnepélyes funkciókra szorulnak vissza. A civil, katonai és igazságszolgáltatási ügyek ellenőrzéséért a bushi osztály felelt, közülük a legerősebb volt a tényleges nemzeti uralkodó. Hozzáértő tudósok általában a feudalizmus kifejezést használják ennek a korszaknak a leírására a középkori Japánban csakúgy, mint a középkori Európában.
Mindkettőben szárazföldi gazdaságok és korábban központosított államszervezet maradványai vannak, és a fejlett katonai technológiák egy speciális harcos osztály kezében voltak. Az uraknak szüksége volt a lojális hűbéresek szolgálataira, akiket saját hűbéresekkel jutalmaztak. A hűbérbirtokosok katonai hatalommal tartották a rendet és közmunkával műveltették a földet. Ez az időszak Japánban a mindenre kiterjedő katonai hangsúlyban különbözött a régi shoen rendszertől.

Amint Minamoto Yoritomo konszolidálta hatalmát, Kamakura-i családi otthonában létrehozta az új kormányzatot. Bakufu-nak (sátor kormány) nevezte el, de mivel a császártól megkapta a seii taishogun címet, a nyugati irodalom gyakran sógunátusként emlegeti. Yoritomo házi kormányában a Fujiwara-t követte, és igazgatótanácsa, bérlői testülete és vizsgálótestülete volt. A közép-és nyugat japáni Taira ingatlanok elkobzását követően rávette a császári udvart, hogy állítson helytartókat a rendek és a parancsnokokat a tartományok élére. Mint sógun, Yoritomo volt mind a főhelytartó és a főparancsnok. A Kamakura bakufu nem volt kifejezetten nemzeti rendszer, azonban, bár nagy földterületeket ellenőrzött, nagy ellenállásba ütközött a helytartók részéről. A rezsim folyamatos hadviselést folytatott északon a Fujiwara ellen, de soha nem hozta sem az északi, sem a nyugati területeket teljes katonai ellenőrzés alá. A régi udvar Kiotóban lakott, ahonnan felügyelhette a fennhatósága alatt lévő földet, míg az újonnan szervezett katonai családok a Kamakura-hoz vonzódtak.

Az erős kezdet ellenére Yoritomo nem állandósíthatta a vezetést tartósan családjának. A Minamoto családban régóta dúlt a belviszály, bár Yoritomo a legveszélyesebb hatalmára törőket kiiktatta. Mikor 1199-ben hirtelen meghalt, fia Yoriie lett a sógun és a Minamoto névleges vezetője, de Yoriie nem tudta ellenőrizni a többi keleti bushi családot. A tizenharmadik század elején anyai nagyszülei –a Taira család egyik ága, a Hojo tagjai, amely 1180-ban a Minamoto-val szövetségre lépett –létrehoztak a számára egy régensséget. A Hojo uralom alatt a bakufu legyengült és a sógun, gyakran a Fujiwara család egy tagja vagy akár egy császári herceg, csupán egy báb volt.

Mivel a császár védelmezője maga is csak báb volt, a Kiotói és a Kamakura-i klánok között feszültség alakult ki, és 1221-ben kitört a háború - a Jokyu incidens – a Zárkózott Császár és a Hojo régens (kormányzó) között. A Hojo erők könnyedén megnyerték a háborút és a császári udvar a bakufu közvetlen ellenőrzése alá került. A sógun parancsnokai nagyobb polgári hatáskört szereztek és az udvar kénytelen volt Kamakura jóváhagyását kérni valamennyi tevékenységéhez. Bár politikai hatalmától megfosztatott, az udvar megtarthatta kiterjedt birtokait, amelyekkel fenntarthatta bakufunak a rend fenntartáshoz nélkülözhetetlen császári pompát.

A Hojo kormányzóság alatt sok jelentős adminisztratív eredmény született. 1225-ben megalakult az államtanács, amely lehetőséget biztosított más katonai haduraknak a bírósági és jogalkotási hatóságok gyakorlására Kamakura-ból. A Hojo kormányzó elnökölt a tanácsban, amely a kollektív vezetés sikeres formájává vált. Az első japán katonai jogi törvénykönyv - a Joei kódex – 1232-ben született és jól tükrözi az udvariból a militariális társadalomba való teljes átmenetet. Míg a kiotói jogi gyakorlat még mindig az 500 éves konfuciánus elvek alapján működött, a Joei kódex nagyon jogszerű dokumentum, amely hangsúlyozta a helytartók és parancsnokok feladatait, ideértve a vitás földek kérdéseit és létrehozott egy szabályt az öröklésre. Világos és egyértelmű volt, az ellene szabálysértőkre szabandó büntetéseket tartalmazott és hatályban maradtak a következő 635 évben.

Ahogy várható, az irodalom tükrözi a kor rendezetlen mivoltát. A Hojoki (Számla a Házamon) válságos időszakot a múlandóság és az emberi projektek hiúságának buddhista fogalmaival írja le. A Heike monogatari (Heike Meséje) a Taira (más néven a Heike) felemelkedését és bukását meséli el, tele a háborúk és a szamurájok tetteinek történeteivel. A második irodalmi főcsapás a költészeti antológia folytatása volt, a Shin kokinshu wakashu (Az Ősi és Modern Idők Új Gyűjteménye), amelynek húsz kötetét 1201 és 1205 között készítették.

A virágzó buddhizmus

A megbontottság és az erőszak idején pesszimizmus növekedésével az üdvösség keresésének megnőtt avonzereje. Kamakura a buddhizmus népszerűsítésének kora volt. Két új szekta, a jodo (Tiszta Föld) és a Zen (Meditáció), uralta az időszakot. A régi Heian szekták elég ezoterikusak voltak, és inkább az értelmiséget, mint a tömegeket vonzotta. A Hiei-hegyi kolostorok politikailag erőssé váltak, de azokat vonzotta, akik képesek voltak a szekta tanításait szisztematikusan tanulni. Ez a helyzet vezetett a jodo szekta megalapulásához, melynek alapja a feltétel nélküli hit, az odaadás és Amida Buddha-hoz való imádság volt. A Zen elutasított minden időbeli és anyagi hatóságot, az erkölcsi karakter, nem pedig a szellemi teljesítményeket hangsúlyozta, ami a katonai osztályokat vonzotta. Egyre nagyobb számú katonai osztály fordult a Zen mesterek felé, akikre az igazság megtestesüléseként tekintettek.
 
Mongol hadjáratok

 A két Mongol hadjárat visszaverése nagy esemény volt a japán történelemben. Japán Kínával fenntartott kapcsolatai kilencedik század közepe után megszűntek a késői Tang Kína leromlása és a Heian udvar befelé fordulásakor. A későbbi évszázadokban néhány kereskedelmi kapcsolat fennállt Dél-Kínával, de a japán kalózok a nyílt tengeri kereskedelmet veszélyessé tették. Egy olyan időszakban, amikor a bakufu kevés érdeklődést mutatott a külügy felé és figyelmen kívül hagyta a Kínával és Koryo-val (Korea akkori nevén) való kommunikációt, 1268-ban hírek érkeztek egy Pekingben (Beijing) alakuló új Mongol rezsimről. Vezetője, Khubilai Khan, követelte, hogy Japán hódoljon be az új Yuan-dinasztia (1279-1368) előtt és megtorlással fenyegette, ha nem teszi. Japán nem volt hozzászokva effajta fenyegetéshez, így Kyoto a tárgyalások felé emelkedett Japán isteni eredetét hangoztatva, elutasította a mongol igényeket, elküldte a koreai hírnököket, és elkezdte a védelmi előkészületeket. Újabb sikertelen könyörgés után, 1274-ben sor került az első Mongol hadjáratra. Több mint 600 hajó szállított katapultokkal, robbanó rakétákkal, íjakkal és nyilakkal felszerelt kombinált mongol, kínai, koreai erőket, számuk 23.000 katona volt. Küzdelemben ezek a katonák szoros lovas alakzatokba csoportosultak a szamurájok ellen, akik megszokták az egy-egy elleni küzdelmet. A helyi japán erők Hakata-ban, északi Kyushu-n, a kiváló szárazföldi erők ellen védekeztek, de egynapi harc után azokat megtizedelte egy hirtelen támadt forgószél (tájfun). Khubilai rájött, hogy a természet, nem pedig a katonai hozzá nem értés volt erői bukásának okozója, így 1281-ben elindították a második inváziót. Hét hét harcra sor is került Kyushu északnyugati részén mielőtt egy tájfun lesújtott, és újra lerombolta a mongol flottát.

Bár a sinto papok a két mongol vereséget egy "isteni szél"-nek (kamikaze) tulajdonították, Japán különleges égi védelmének jelének vélték, de az invázió nagy hatást tett a bakufu vezetőire. A Japán kínai fenyegetettségéről szóló régi félelmek megerősödtek, és a Koreai-félszigetben egy "Japán szívére mutató nyílvessző"-t láttak bele. A japánok győzelme mégis adott a bushi-knak egyfajta harci fölényességet, ami 1945-ig meg is maradt. A győzelem a bakufu kormányzati forma egy értékének tűnt fel a bushi-k szemében.

A mongol háború megterhelte a gazdaságot, és új adókat kellett kivetni a jövőre vonatkozó védelmi előkészületek érdekében. A betörések elégedetlenséget okoztak azoknak, akik kárpótlást reméltek a mongolok legyőzéséhez nyújtott segítségükért. Nem volt föld vagy egyéb jutalom, amit adni lehetett volna, azonban az elégedetlenség miatt, a túlköltekezéssel és a növekvő védelmi költségekkel együtt ez a Kamakura bakufu hanyatlásához vezetett. Ezen túlmenően, az örökösödés megosztotta a családok tulajdonát, és a földtulajdonosoknak egyre többször kellett pénzkölcsönzőkhöz fordulni támogatásért. A roninok kószáló tömege tovább fenyegette a bakufu stabilitását.

Polgárháború

A Hojo az ezt követő káoszra azzal reagált, hogy megpróbált több hatalmat helyezni a különböző nagy családi klánokra. A kiotói udvar további gyengítése érdekében a bakufu úgy döntött, hogy két versengő császári vonalnak - az úgynevezett Dél Udvara, illetve junior (fiatal) vonal és az Észak Udvara vagy senior (idős) vonal – engedi a trón váltását. A módszer több öröklésen is bevált, amíg Dél Udvar egy tagja nek került a trónra, mint Go-Daigo (r. 1318-39) császár. Go-Daigo meg akarta dönteni a bakufu-t, és nyíltan szembeszállt Kamakura-val, hiszen saját fiát nevezte meg örököseként. 1331-ban a bakufu száműzte Go-Daigo-t, de hűséges erői fellázadtak. Ezeket támogatta Asikaga Takauji (1305-58), a parancsnok, aki Kamakura ellen fordult amikor az a Go-Daigo lázadás leverésére küldte. Ugyanakkor egy másik keleti parancsnok is fellázadt a bakufu ellen, amely ezután gyorsan felbomlott és a Hojo elbukott.

A győzelem mámorában Go-Daigo igyekezett helyreállítani X. századi konfuciánus gyakorlat szerinti császári fennhatóságot. Ez a reformidőszak, az úgynevezett Kemmu visszaállítás (1333-36) volt, amelynek célja a császár helyzetének megerősítése és az udvari nemesség bushi feletti elsőbbségének visszaállítása volt. A valóság azonban az volt, hogy a Kamakura ellen fellázadt erők célja a Hojo legyőzése és nem a császár támogatása volt. Asikaga Takauji végül az Északi Udvar mellé állt apolgárháborúban, a Go-Daigo által képviselt Déli Udvar ellen. A hosszú háború az udvarok között 1336-től 1392-ig tartott. A konfliktus elején Go-Daigo Kiotóból indult, az Északi Udvar vezetője Asikaga lett, aki egyben az új sógun is volt.
 
Asikaga Bakufu
 
Az Asikaga irányítás (1336-1573) ezt követő időszakát Muromachi-nak nevezték a kyotoi kerületről, ahol a székhely volt 1378 után. Ami megkülönböztette az Asikaga bakufu-t a Kamakura-tól az az volt, hogy míg a Kamakura a kiotói udvarral egyensúlyban létezett, addig az Asikaga átvette a császári kormányzat maradványait. Mindazonáltal az Asikaga bakufu nem volt olyan erős, mint a Kamakura volt, és nagyon nyugtalanította a polgárháború. Egészen Asikaga Yoshimitsu (a harmadik sógun, 1368-94, és kancellár 1394-1408) vezetőségéig, ami a rend meghozatalának látszatát keltette.
 
Yoshimitsu lehetővé tette a parancsnokoknak, aki a Kamakura időszakban korlátozott hatáskörrel rendelkeztek, hogy erős regionális uralkodókká, később "daimyo-vá (Dai, azaz nagy, és myoden, elnevezett földek) váltak. Idővel hatalmi egyensúly alakult ki a sógun és a daimyo-k között, a három legjelentősebb család daimyo-ja egymást felváltva voltak a sógun kiotói helyettesei. Yoshimitsu végül sikeresen egyesítette az északi és a déli udvarokat 1392-ben, de annak ellenére, hogy nagyobb egyensúlyt ígért a császári vonalak között, ezután mindig az Északi Udvar birtokolta a trónt. A sógunok vonala Yoshimitsu után fokozatosan gyengült, és egyre inkább vesztett hatalmából a daimyo-k és más regionális hatalmasok javára. A sógun a császári utódlásra irányuló döntései értelmetlenné váltak, és a daimyo-k saját jelöltjeiket támogatták. Idővelaz Asikaga család belső problémákba ütközött, ami végül az Onin háborúba (1467-77) torkollott, amely romokban hagyta ott Kyoto-t és a bakufu nemzeti fennhatóságának végét jelentette. A hatalmi vákuum egy évszázados anarchiát indított útjára.
 
Gazdasági és kulturális fejlődés
 
A Ming-dinasztiával (1368-1644) Kína megújult a Muromachi időszakban, miután a Kína igyekezett megszüntetni a japán kalózok, vagy Wako-k tevékenységét, akik uralták a tengereket és a kínai part menti területeket fosztogatták. A kínai kapcsolatok javítása és Japán a Wako fenyegetéstől való megtisztítása érdekében Yoshimitsu elfogadott egy kapcsolatot Kínával, amely fél évszázadig kitartott. Japán fát, ként, rézércet, kardokat, és összecsukható legyezőket cserélt kínai selyemre, porcelánra, könyvekre, és érmékre, amiben a kínaiak tiszteletdíjat sejtettek, de a japánok jövedelmező kereskedelemnek vélték.
 
Asikaga bakufu ideje alatt egy új nemzeti kultúra, az úgynevezett Muromachi kultúra alakult ki a bakufu központjául szolgáló Kiotóból a társadalom minden szintjéig. A Zen buddhizmus nagy szerepet játszott nemcsak a vallási, hanem a művészi hatások, különösen a kínai Song (960-1279), Yuan és Ming dinasztiából származó festmények terjesztésében. A császári udvar és a bakufu közelsége keveredést eredményezett a császári család tagjai, udvaroncok, daimyo-k, szamurájok, és a zen papok között. Mindenféle művészet - építészet, irodalom, No dráma, vígjáték, a költészet, a tea ceremónia, sziklakert-építés, virágrendezés - virágzott a Muromachi időszak alatt.
 
Megújult az érdeklődés a sintó iránt, amely csendesen megfért a buddhizmus mellett az évszázadok során az utóbbi túlsúlyában. Valójában a sintó, amely nélkülözte a saját írásokat és kevés imája volt, a Nara időszakban kezdődő szinkretikus gyakorlat hatására, széleskörően adoptálta a Shingon buddhista szertartásokat. A nyolcadik és a tizennegyedik század között szinte teljesen beszippantotta a buddhizmus és Ryobu Shinto (Kettős Shinto) néven vált ismertté. A tizenharmadik század végén bekövetkező Mongol támadások után azonban feltámadt egy nemzeti tudat, ami kamikaze képében legyőzte az ellenséget. Kevesebb, mint ötven évvel később (1339-43) Kitabatake Chikafusa (1293-1354) a Bíróság Udvar főparancsnoka megírta a Jinno sh t ki-t (Az Istentől Származó Uralkodó Krónikája). Ez a krónika hangsúlyozta a császári vérvonal Amaterasu-tól eredő isteni örökségét a mindenkori császárnak átörökítésének fontosságát, a feltételt, ami Japánnak különleges nemzeti alkotmányt (kokutai) adott. A császár mint istenség fogalom megerősítésén túl a Jinno sh t ki Shinto történelemszemléletet adott, amely kiemelte az összes Japán isteni természetét és az ország Kína, India és a többi ország feletti szellemi fölényét. Ennek eredményeként fokozatosan változás történt a kettős buddhista-sinto vallási gyakorlat egyensúlyában. A tizennegyedik és tizenhetedik század között a Shinto az elsődleges hit-rendszerré vált és kidolgozta saját filozófiáját és szentírását (konfuciánus és buddhista kánonok alapján), és egy erős nacionalista erő lett.
 
Tartományi háborúk és külföldi kapcsolatok

A Onin háború birtokok eltűnését és súlyos politikai megosztottságot eredményezett: a bushi vezérek között véres harcok alakultak ki a földek és a hatalom birtoklásáért, mely a tizenhatodik század közepéig tartott. A parasztok fellázadtak a földesuraik, a szamurájok parancsnokaik ellen, mivel a központi szabályozás gyakorlatilag megszűnt.
A császári ház elszegényedett, és a bakufu a Kiotói vezérek kezébe került. Onin háború utáni földterületek kisebbek és könnyebben ellenőrizhetők voltak. Sok új kis daimyo keletkezett azokból a szamurájokból akik megdöntötték a nagy hadurakat. Javult a határmenti védelem, és az újonnan alapított területek védelmére jól erődített várak és városok létesültek, aminek következtében földfelmérések készültek, utak épültek, és bányákat nyitottak meg. Az új háztörvényekben a gyakorlati eszközök alkalmazása volt, a feladatok és viselkedési szabályok hangsúlyozásával. Hangsúlyt kapott a háború sikerrevitele, ingatlangazdálkodás és a finanszírozás. A fenyegető szövetségek kialakulása ellen szigorú házasságkötési szabályokkal védekeztek. A nemesi társadalom túlnyomórészt katonai jellegűvé vált. A társadalom többi része a hűbéri rendszerben irányíttatott. A shoen-t eltörölték, az udvari nemességet és a távollevő földesurakat kisemmizték. Az új daimyo közvetlenül irányította a földjét, miközben a parasztságot a védelemért cserébe állandó jobbágyságban tartotta (röghözkötés).

Az időszak legtöbb háborúja rövid és lokalizált volt, bár egész Japánban előfordultak. 1500-ra az egész országot feldúlták a polgárháborúk. Ahelyett, hogy megzavarták volna a helyi gazdaságot, a gyakori hadmozgások ösztönözték a közlekedési és a kommunikációs fejlődést, ami kiegészítő bevételeket, vámot és úthasználati díjakat eredményezett. Ezen díjak elkerülése érdekében a kereskedelem a központi régió és a beltenger felé tolódott, amit egy daimyo sem volt képes uralma alá venni. A gazdasági fejlődés és a kereskedelemi eredmények védelmének vágya a kereskedelmi és kézműves céhek kialakulását eredményezte.

A
Muromachi időszak végén érkeztek az első európaiak. A portugálok Dél-Kyushu-n 1543-ban szálltak partra, és két éven belül a kikötő rendszeres vendégeivé lettek. A spanyolok 1587-ben, majd a hollandok 1609-ben érkeztek meg. A japánok mélységében kezdték tanulmányozni az európai civilizációt, hiszen abban a gazdaság új módjai mutatkoztak meg, súlyos politikai kihívásokkal egyetemen. Európai lőfegyvereket, szövetet, üveget, órákat, dohányt és más nyugati újdonságokat cseréltek japán aranyra és ezüstre. A kereskedelem révén jelentősen nőtt a jólét, és a kisebb, különösen a Kyushu-i, daimyo-k hatalma látványosan megnőtt. A tartományi háborúkat még halálosabbá tették a lőfegyverek, puskák és ágyúk, és a gyalogság szélesebb körű alkalmazásának bevezetése.

Kereszténység hatással volt a japánokra, főként a jezsuiták erőfeszítései áltak, akiket eleinte Saint Francis Xavier (1506-52) vezetett, aki 1549-ben érkezett Kagoshima-ba Dél Kyushu-n. Mind daimyo-k, jobb kereskedelmi lehetőségeket kereső kereskedők és a parasztok közül is sokan áttértek. 1560-ra Kiotó vált a missziós tevékenység másik központjává Japánban. 1568-ban Nagaszaki-t, az északnyugati Kyushu kikötőjét, egy keresztény daimyo alapította meg és 1579-ben jezsuita igazgatásnak adta át. 1582-re több mint 150.000-en (a népesség két százaléka) tértek át és 200 templom épült. De a bakufu toleranciája az idegen befolyás felé az ország egységessé válása és az időszak nyitottságának visszavonulásával csökkent. A kereszténységet 1587-ben visszaszorítani 1597-től pedig üldözni kezdték. Bár a külkereskedelem még mindig működött, szigorúan szabályozták, és 1640-ben a kereszténység kirekesztése és teljes elnyomása lett a nemzeti politika.
 
Újraegyesítés
 
1560 és 1600 között az erős katonai vezetők felléptek a háborúzó daimyo-k ellen, hogy egyesítsék Japánt. Az időszakot három nagy vezér uralta: Oda Nobunaga (1534-82), Toyotomi Hideyoshi (1536-98) és Tokugawa Ieasu (1542-1616), akik mind hatalmas haderővel bíró hadurakként emelkedtek ki. Hatalmuk növekedésével mind a Kyoto-i udvart akarták magukénak tudni. 1568-ban Nobunaga, aki 1560-ban meghiúsította egy másik hadúr Kyoto elleni támadását, bevonult a fővárosba, elnyerte a császár támogatását és felállította saját jelöltjét a sógun címért folytatott küzdelembe. Katonai ereje által támogatva Nobunaga képes volt irányítani a bakufu-t.
 
Kezdetben Kyoto-ban Nobunaga ellen ellenállást mutattak a buddhista papok, rivális daimyo-k és ellenséges kereskedők. Ellenségekkel körülvéve Nobunaga 1571-ben először a harcos Tendai buddhisták világi hatalmára súlytott le, elpusztítva a Hiei hegyi kolostorközpontjukat és megölve több ezer szerzetest. 1573-ra legyőzte a helyi daimyo-kat, elűzte az utolsó Ashikaga sógun-t és átvezette az országot a történészek által Azuchi-Momoyama-nak (1573-1600) nevezett időszakba, amely nevét Nobunaga és Hideyoshi kastélyairól kapta. Folytatva az egyesítés felé haladó utat Nobunaga felépítette Azuchi kőfallal körülvett hét emelet magas várát a Biwa-tó partján. A kastély ellenállt a lőfegyvereknek és az újraegyesítés korának szimbólumává vált. Nobuna

Húsvét

 2010.04.07. 11:28

Hali. Igazából olyan sok recepttel nem lehet húsvétkor összefutni, mindenki főtt sonkán meg főtt tojáson él, meg speciel mi még mindíg amaradékokat éljük föl, de! Van két recept, amit érdemes megosztanom veletek, ezek pedig a paradicsomsaláta és a májpástétom.

Paradicsomsaláta: Paradicsom (höhö, vegyészpoén), fokhagyma, olivaolaj, bazsalikom, só.

A paradicsomot megmossuk, kivágjuk a csumáját és felkarikázzuk vékony szeletekre.

Tipp: Hegyes éles kés! A paradicsomot nehéz szeletelni, de ha hegyes késsel szeletelés előtt minden vágás helyét előre megszúrjuk, mintegy megkezdve a vágást, akko a szeletelésnél már nem kell lapjával átvágni a paradicsom bőrét, és szép szeletek lesznek, mert így nem lapul szét a zöldség.

Vékony szeletekre felvagdaljuk a fokhagymát (ha tudjuk, átlátszó vékonyságúra) és a paradicsomszeletekhez keverjük egyenletesen. Olivaolajjal meglocsoljuk. A bazsalikomot finomra aprítjuk (már a levelét persze), ha meg szárított van, az is jó. Rászórjuk. Megsózzuk. összekeverjük. A sótól a paradicsom levet ereszt, egy fél óra állás után érdemes megenni.

Na de akkor, májpástétom.

Kell először egy reszteltmájat csinálni. Olajon hagymát üvegesre pirítani, disznómájat csíkokra vágva rátenni, só nélkül borssal paprikával megpirítni, kis vízzel felengedni és puhára főzni.

Ha kész, sózni. Ezt megturmixoljuk, kivajazott tepsibe tessük és sütőben 180 fokon sütjük egy fél órát. Egyesek még toját tesznek bele, én mgvagyok nélküle.

Bon apetit!

Címkék: saláta paradicsom májpástétom

Hali. Emlékeztek még rám? Kicsit elhanyagoltam a blogot az utóbbi időben, mert húsvét volt meg nem értem rá meg inkább Japán történelmét fordítottam angolról magyarra, de most nincs ehhez kedvem mert itt ülök az Rben és nins asztal és annoying a zene keg úgy összeségében nem jó ez az egész, de majd májusban örülünk az addigra teljesen elfeledett pénznek. A reklám legalja szerintem az amikor a frissen öngölt betonplaccon kint nyomul a fél emberiség és az őskövület professzorok fagyival a kezükben manöken gólyákkal szambáznak egész álló nap. Valahogy olyan reális. Meg persze savanyú a szőlő. Apropó, a nemrég megállapított egy hallal kevesebb a vízben hallal először két szónál többet sikerült beszélnem összefüggően és értelmesen, nem mintha ez előrelépést jelentene, de reménysugár. Ide ajánlon a Ghost Town (2008) című filmet, tessék megnézni.

Kedvenc Japánolkodó diplomatémámmal nem igazán haladok, helyette azzal hitegetem magamat, hogy van értelme Japán teljes történelmét fordítgatni, de elég érdekes, legalábbis a közepe, de időrendi sorrendben beadagolható mennyiségekben szívesen megosztom veletek, szóval itt jön az eleje:

Ősi kultúrák

 

A régészeti leletek alapján azt feltételezhetjük, hogy a hominida tevékenység Japánban 200.000 Kr. E. jelent meg, amikor a sziget még kapcsolatban állt az ázsiai kontinensel. Bár néhány tudós kételi a benépesedést ebben a korai időpontban, mégis abban a legtöbben egyetértenek, hogy a mintegy Kr. E. 40.000-ben bekövetkező jegesedés újra összekapcsolta a szigeteket a szárazfölddel. A régészeti bizonyítékok alapján egyetértenek abban, hogy Kr. E. 35.000 és 30.000 között a Homo sapiens már bevándorolt  a szigetekre Kelet-és Délkelet-Ázsiából, és már jól bevált módszerrel a vadásztak és gyűjtögettek, kőszerszámokat készítettek. Kőeszközök, lakóhelyek, és emberi fosszíliák kerültek elő ezen időszakból az egész Japán szigetvilágból.

Mégstabilabb életvitelt vezetett be Kr. E. 10.000 körül egy neolit, illetve bizonyos tudósok szerint Mezolit kultúra. A modern Japán különcei, az ainu őslakosok legvalószínűbb távoli őseiként a heterogén Jomon kultúra (kb. ie 10,000-300) hagyta a legegyértelműbb régészeti leleteket. Ie. 3000-re a Jomon nép agyagból figurákat és lenyűgöző mintákkal díszített tárolókat készítettek, amelyeket a nedves agyagba nyomott fonott vagy fonatlan kötél vagy ágak segítségével állítottak elő egyre kifinomultabban. (Jomon azt jelenti: "fonott kötél mintái”) Ezek az emberek is használták a pattintott kőeszközöket, csapdákat és íjakat. Vadászok, gyűjtögetők, és ügyes a part menti és mélytengeri halászok voltak.A mezőgazdaság eg kezdetleges formályát gyakorolták és barlangokban, majd csoportosan akár időlegesen sekély földbeásott lakásokban vagy föld feletti házakban éltek, így számos konyhai eszközt hagytak a modern antropológiai vizsgálatoknak.

A régészeti tanulmányok szerint a késői Jomon korszakban drámai változásra került sor. A kezdetleges földművelés átalakult kifinomult teraszos rizs-gazdálkodássá és kialakult a kormányzati ellenőrzés. A Japán kultúra sok más eleme is megjelenek ebben az időszakban. Ezek északi ázsiai kontinensről és a déli csendes-óceáni területekről érkező vegyes migrációt tükröznek. Ezek között az elemek között van a sintó mitológia, házassági szokások, építészeti stílusok és a technológiai fejlesztések, mint például a lakkozás, a textilipar, fémipar, és az üveg gyártás.

A következő kulturális időszak, a Yayoi (Tokió egyik részéről nevezték el, ahol a régészeti vizsgálatok feltárták nyomait) Kr. e. 300 és 250 között virágzott a déli Kyushu-tól  Észak-Honshu-ig. A korai ilyen emberek, akikről úgy gondolják, hogy Észak-Koreából vándoroltak Kyushu-ra és keveredtek a Jomonokkal, szintén használtak pattintott kőeszközöket. Bár a Yayoi fazekasság fejlettebb technológiájú volt- korongozás útján készültek – a díszítésük sokkal egyszerűbb volt a Jomon eredetűekénél. A Yayoi-k bronzból működésre képtelen ünnepi harangokat, tükröket és a fegyvereket készítettek, és később, az első századtól, vas mezőgazdasági eszközöket és fegyvereket is előállítottak. Ahogy a népesség nőtt és a társadalom egyre összetettebbé vált, szőtt ruhát kezdtek viselni és állandó mezőgazdasági falvakba költöztek, házaikat fából és kőből építették, a földtulajdon és a gabona tárolása révén vagyont halmoztak fel és kialakultak a különböző társadalmi osztályok. Az öntözött, nedves rizstermesztő kultúrájuk hasonló volt a Közép-és Dél-Kínaihoz, tehát nagyon sok emberi munkát igényelt, melynek fejlődésének és növekedésének eredményeként kialakult a rendkívül állandó agrártársadalom. Kínával ellentétben, ahol tömeges közmunkát és a víz-ellátást el kellett rendezni, ami az erősen központosított kormányzatot eredményezte, Japán bővelkedik vízzel. Japánban akkor a helyi politikai és társadalmi fejlesztések relatíve fontosabbak voltak, mint központi hatóság tevékenysége a rétegzett társadalomban.

Japánról a legkorábbi írásos feljegyzések kínai forrásokból származnak. A Wa-t (a japán kiejtése annak, ahogy a kínaiak nevezték Japánt) 57-ben említik először. A korai kínai történészek Wa-t több száz szétszórt szárazföldi törzsi közösségnek, nem pedig a Nihongiban leírt 700 éves hagyományokkal rendelkező egységes földnek. Ez ugyanis Kr. E. 660-ra teszi Japán alapítását. A harmadik századi kínai források arról számolnak be, hogy a Wa-i emberek nyers zöldségeken, rizsen és bambusz vagy fa tálcán felszolgált halon élnek, diák-mester kapcsolatokat építenek ki, adót szednek, volt tartományi magtáruk és a piacuk, tapsoltak ima közben (ezt még ma is csinálják a sintó szentélyekben), erőszakos küzdelmeik voltak egymás között, sírhantokat emeltek és gyászoltak. Himiko, egy Yamatai néven ismert korai politikai szövetség női uralkodója jelent meg a harmadik században. Míg Himiko spirituális vezetőként uralkodott, öccse végezte az államügyeket, beleértve a diplomáciai kapcsolatokat a kínai Wei-dinasztia (Kr.u. 220-65) bíróságával.

Címkék: történelem japán

Paprikás tonhal tepsiben

 2010.03.31. 15:49

Hali. Gondolom nem megyünk mindennap tonhalat vásárolni, szal ha egyszer veszünk többet, lehet többféle kaját csinálni belőle.

Paprikás tonhal: Tonhalfilé, bacon-szalonna, egy citrom, 2 kanál liszt, egy kanál pirospaprika.

A citromot megmossuk, majd félbevágjuk. Az egyik felet vékony karikákra szeleteljük, a másik felének héját lereszeljük, illetve a levét kicsavarjuk. A lisztet összekeverjük a pirospaprikával. A baconszalonnát kis darabokra vágjuk. A halat féltenyérnyi darabokra szétszedjük vagy felszeleteljük. Egy kis tepsit az olajjal kikenünk, és a morzsával beszórjuk. A halszeleteket citromlével meglocsoljuk, és 10 percig hagyjuk állni, majd megsózzuk. Ezután nedvesen beleforgatjuk a paprikás lisztbe, és szorosan egymás mellett elhelyezzük a tepsiben. Betakarjuk a szalonnaszeletekkel, és előmelegített forró sütőbe toljuk. A lángot közepesre mérsékeljük, és kb. 20 percig sütjük. Vigyázat, a hal nagyon gyorsan megsül, ezért ne hagyjuk magára! Tálaláskor minden halszeletre egy citromkarikát tehetünk. Köret tetszés szerint.

Bon apetit!

Hali. Ma elkezdődött életünk egy rendkívül fontos szakasza, ugyanis a MISZISZ (Mrs.) iskolaszövetkezet jóvoltából beállhattunk dolgozni a világegyetem legbárgyúbb munkájára, amely hirdetésként szolgáló plazmatévék őrzéséből áll. Ma még nem ettem semmit, és itt ülök egy borzasztó rossz délamerikai jazzmutáns ismétlődő 5 percében, és felelevenítem a nagy pillanatokat. Íme:

Párolt lazac: A lazac és a tonhal azon kevés halak közé tartozik, amit minden kockázat nélkül meg lehet enni nyersen, de azért nem kell, csak mondom.

A lazacot filé formájában lehet kapni, ha van neki bőre, nyúzzuk meg.

Tipp: A halfélék nagyon gyorsan elkészülnek. Ha sietsz, vagy csak sürgős, akkor ez a jó választás. Meg még egészséges is, tele van omega zsírsavakkal.

Szóval a lazacot só nélkül, fokhagymásan és petrezselyemmel párolórácson víz fölött kb 5 perc elkészíteni és nagyon menő, hogy ilyeneket is tud főzni az ember:) Főtt rizzsel kevert pároltzöldségekkel meg marhajól néz ki.

Párolt tonhal: Ez az egyik legfinomabb dolog a világon. Vörös tonhal filét nehéz kapni (ajánlom a hőn emlegetett Metro áruház halpultját), ahol 6000 forint egy kiló (chssz...) de egy fontos vacsorához vagy ebédhez nincs ennél jobb.

A halat vastag szeletekben hagyjuk, kevés só, fokhagyma, fehérborssal, de mindennel nagyon csínján. Egy serpenyőbn fedő alatt nagy lángon vajon megpároljuk, minkét oldalát persze, vihar sebességgel, max 10 perc a két oldal összesen. Ne lepődjetek meg, belül piros marad, de annak olyannak kell lenni.

Ennek az íze annyira különleges, hogy csak valami egészen semmilyen körettel (fehér rizs, hasábburgonya) lehet igazán kiélvezni. Száraz fehérborral, belsőleg.

Bon apetit!

Hali. Felavattam az új szaxifúvókákat az esti próbán, mondanom sem kell, osztatlan siker. (Ezt még a Romhányi is megirigyelte volna:) Nade hazatértemkor édesanyám egy megkezdett pörkölt terminálását tűzte ki feladatomul, ami rizseshúsban teljesedett ki. Eszembe jutott az a régi gondolatom, miszerint minden nép ugyanazt eszi, csak máshogyan hívja (mint ugye a gyros-kebab-tortilla-taco-hamburger analógia, vagy a népi pizzák, mint kenyérlángos, pantallon, arab kenyér stb.) Szóval egy füst alatt még megkapjátok a paellát is, am spanyol kaja, és a két l betű j-t jelent (paeja) mellesleg.

Rizses hús: Disznóhús, tarja, comb vagy valami ilyesmi, hagyma, rizs.

A húst kockákra vágjuk. Olajon a felaprított hagymát üvegesre pirítjuk, beletesszük a húst, megpirítjuk ezt is, só bors paprika. Bővel felöntjük vízzel, tehát nem igazán pörkölt lesz, mert azt víz nélkül meg lehet csinálni, és hagyjuk főni. Amikor kb megfőtt, megmosott leöblített rizst szórunk bele, de úgy számítsuk, hogy a rizs eg fog dagadni. Fedő alatt otthagyjuk főni. A lefővő vizet szükség esetén pótoljuk, de igyekezzünk úgy, hogy pont akkor főjön le teljesen ,amikor a rizs elkészül, különben száraz lesz, leég vagy ragacsos marad. Szigorúan koviubival fogyasztható.

Bon apetit!

 

Áh, most ennek nem nyitok új posztot, de az előzőre kísértetiesen hasolít a spanyol paella.

Paella: Tengeri herkentyűk. Ezeket lehet kapni mélyfagyasztva vegyes csomagban, az a tuti. A teljes élményhez nagy méretű garnélarákot héjastul kellene beletenni, ezt már a pad thai-nál leírtam, a Metro nagykerüzletben a halpult nagyon király, ez a rák asszem 4000 per kiló, de egy kiló nagyon sok belőle. Kell még chili, fokhagyma, rizs, zöldségek.

A tengeri herkentyűket vajon fokhagymával pirítjuk. Só chili hozzá. Az előbbiek szerint felvizezzük, beleteszük a zöldségeket (zöldbab, kukorica, cukorborsó, ilyenek), Ha félig megfőtt, mehet a rizs. Fedő alatt stb, stb mint az előbb. A végletekig egyszerű, csak evésnél a héjas rákokra vigyázni.

Tipp: Randira ugyanolyan praktikus, mint a sushi, mert ott a pálcikákkal, itt a rákok megpucolásával lehet segíteni az illetőnek, ami egy nagyon intim dolog. Persze csak 1v1 randinál.

Tipp a tipphez: Előtte persze nem árt magunknak is kicsit gyakorlatot szerezni a rákpucolásban. A fejét le kell törni, a lábainál nyílik a hátapáncélja és az utolsó íz a farkánál nehéz ügy, meg kell roppantani és ki lehet húzni belőle a husit. Hajrá, kluboszlatásra fel! Persze, ez kb csak a Levinek áll, mert neki van pesten egyedül saját konyhája, ahová nőket rendesen be tud vinni. Milyen vicces lenne, ha én itthon a 3 sátánfajzatba hívnék nőt. Apropó, ez mekkora kocsmacím lenne? A három sátánfajzat...

Bon apetit!

Címkék: hús rizses paella

Hali. Ne árválkodjon az a krumpli. Meg már olyan bevett dolog ez a napi kettő.

Tejes csirke: Csirkemell, tej, fokhagyma, kakukkfű, bors.

A csirkemellet felszeleteljük széles szeletekre, és kicsit megklopfoljuk. Ezután az egyik felét megkenjük tört fokhagymával fokhagymával, sóval, borssal és kakukkfűvel!!!. Összetekerjük a szeleteket, átszúrjuk fogpiszkálóval, hogy ne csússzanak szét. Az egészet olajon kicsit megpirítjuk, felöntjük tejjel és megpároljuk. Addig főzzük, amíg le nem fő a tej nagy része. Kóstolással ellenőrizzük.

Bon apetit!

Címkék: csirke tejes

Hali. Ma életemben először megtekintettem (höh) a láthatatlan kiállítást, ami nagyon tetszett. Beszabadultunk heten, mert a kedvenc Levink is velünk tartott végül, először mindenféle használati tárgyat kellett megnézni, aztán kiderült, hogy körülöttem jobban torzul a tér mint a többieknél, továbbá hogy a Sosembeszéltemegyszótsevele Eszter legrosszabb esetben 53 kiló(mert csal a mérleg). Vicces volt, mert bent leginkább a tapintás alapján lehet tájékozódni, és egy egy kötött pulcsi vagy nyüzüge váll jó támpont a személyazonosság megállapításának kérdésében. A vaksörözőben a kisüveges sör volt 350, ami sok, de a Soldier fizetett szal ezt megúsztam (köszi). Itt térhetnék ki a vakkoccintás nehézségeire, de nem teszem. Persze a drága Noémi telefonszámát nem kaptam meg, és ez külön vicces egy olyan illetővel kapcsolatban, akit akkor sem ismernék fel, ha összeütköznénk egy konzervdobozban. Max talán ha megszólalna:) Napközben teljesen abban a hitben éltem, hogy kedden labor lesz, és paráztam ,erre kiderült, hogy nem lesz. Na mindegy, ma nem igazán ettem semmit, de a Soldiernek beígértem a sültkrumplit, szóval íme:

tejfölös sült krumpli: Krumpli (egészséges héjú), tejföl, fokhagyma, sajt, grill főszerkeverék

A krumplikat héjában feltesszük főni, de csak addig hagyjuk, amíg félig megfő, csak hogy vágni rendesen lehessen. Ezek után kiveszük a vízből, megtöröljük, négyfelé vágjuk, egy horizontális és egy vertikális vágással, olyan módon, hogy az alsó felén a héja még összetartsa. Ezután kivajazott tepsibe tesszük, és a közepébe, ahol a végés miatt luk lett, beletezük a paszatot, ami a grillfűszerrel és a szétnyomott fokhagymával összekevert tejfölt jelenti. A tetejére reszelt sajtot szórunk bőven. 180 fokon megsütjük. A végéredmény eléggé tuti. Laktató és akár magában is megállja a helyét.

Bon apetit!

Címkék: krumpli sült

Hali. Na, ha már a leveshez vettünk egy nagy csomó gombát, és a negyedét sem használtuk fel, akkor a maradékkal csinálhatjuk is a második fogást. Kapaszkodjatok meg, mert ez baromi jó kaja.

Töltött gomba: Gomba (nagyobbak), csirkemáj, hagyma, tojás, zsemle, oregano, meg a panírozáshoz való liszt, tojás, prézli.

A gombákat ennél fontos teljesen megpucolni. A tönkjét is kitörjük, a lemezeket kiszedjük. A tönkjét is megpucoljuk, majd beletesszük a töltelékbe. A töltelékhez hagymát, a csirkemájat és a gombatönköket nagyon picire összevagdaljuk (akár robotgépes apríróva, pépesre). Zsemlét tejbe áztatja és szárazra nyomkodva egyenletes kicsire szétbaszirgálva tesszük bele. Ráütünk egy tojást vagy kettőt, annyit, hogy azért ne legyen folyékony. Sózzuk, borsozzuk paprikázzuk. Belepacsmagolunk belőle minden gombafej aljába, akkorára, hogy tele legyen, de púposan nem kell. Így töltve panírozzuk be (vigyázz, mert a töltelék könnyen kiesik). Ez ugyebár úgy történik, hogy lisztbe, aztán felkevert sós tojásba, és végül prézlibe hempergetjük a gombákat. Ezután forró olajban barnára sütjük őket. Krumplipürével szoktam, de bármilyen krumplival frankó.

Bon apetit!

Címkék: gomba töltött