Az éhet elvitte a bús
A szomjat elvitte a keserű
A vágyat elvitte a csalárd
A fájdalmat elvitte az érdektelen
A reményt elvitte a hitetlen
A magány megmaradt
És az sem én vagyok.
Elvitte
2010.06.11. 02:36Címkék: vers
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://uristen.blog.hu/api/trackback/id/tr322073212
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.