Hali. Ma elkezdődött életünk egy rendkívül fontos szakasza, ugyanis a MISZISZ (Mrs.) iskolaszövetkezet jóvoltából beállhattunk dolgozni a világegyetem legbárgyúbb munkájára, amely hirdetésként szolgáló plazmatévék őrzéséből áll. Ma még nem ettem semmit, és itt ülök egy borzasztó rossz délamerikai jazzmutáns ismétlődő 5 percében, és felelevenítem a nagy pillanatokat. Íme:

Párolt lazac: A lazac és a tonhal azon kevés halak közé tartozik, amit minden kockázat nélkül meg lehet enni nyersen, de azért nem kell, csak mondom.

A lazacot filé formájában lehet kapni, ha van neki bőre, nyúzzuk meg.

Tipp: A halfélék nagyon gyorsan elkészülnek. Ha sietsz, vagy csak sürgős, akkor ez a jó választás. Meg még egészséges is, tele van omega zsírsavakkal.

Szóval a lazacot só nélkül, fokhagymásan és petrezselyemmel párolórácson víz fölött kb 5 perc elkészíteni és nagyon menő, hogy ilyeneket is tud főzni az ember:) Főtt rizzsel kevert pároltzöldségekkel meg marhajól néz ki.

Párolt tonhal: Ez az egyik legfinomabb dolog a világon. Vörös tonhal filét nehéz kapni (ajánlom a hőn emlegetett Metro áruház halpultját), ahol 6000 forint egy kiló (chssz...) de egy fontos vacsorához vagy ebédhez nincs ennél jobb.

A halat vastag szeletekben hagyjuk, kevés só, fokhagyma, fehérborssal, de mindennel nagyon csínján. Egy serpenyőbn fedő alatt nagy lángon vajon megpároljuk, minkét oldalát persze, vihar sebességgel, max 10 perc a két oldal összesen. Ne lepődjetek meg, belül piros marad, de annak olyannak kell lenni.

Ennek az íze annyira különleges, hogy csak valami egészen semmilyen körettel (fehér rizs, hasábburgonya) lehet igazán kiélvezni. Száraz fehérborral, belsőleg.

Bon apetit!